gáz;szélerőmű;szélenergia;szél;

Orbán Viktor: gáz biztosan, és talán szél is

Bár a kabinet júliusban még le akart jönni a gázról, Orbán Viktor most már leginkább ilyen tüzelőanyaggal működő erőműveket látná szívesen az országban.

Az iparfejlesztési tervek villamosenergia-igényének kielégítésére gázerőműveket telepítését támogatná a kormány – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor. Szándékaikat annyiban pontosította, hogy ezek uniós támogatásból, de akár magán- és állami beruházásban is megvalósulhatnak.

A bejelentés több szempontból fura. Már a 2010 előtti szociálliberális kabinetek is terveztek egy nagy méretű gázblokkot a széntüzelésű, mára állami tulajdonba került Mátrai Erőműben. Ezt a 2010-ben hatalomra jutó Fidesz-KDNP még kisiklatta. Igaz, néhány éve már az Orbán-kabinet is ígért e telephelyen 2025-re egy 500 megawattos (MW) gázblokkot. Ennek megvalósítása ugyanakkor a jelek szerint húzódik. Ezen túlmenően az állami MVM 2026-ra két, szintén 500 MW-s gázblokkot ígért a korábban bezárt Tiszai Erőmű területén is.

A jelek szerint Orbán Viktor azért döntött a gázerőművek mellett, mert a „Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-háromszögbe” tervezett nagyberuházások – így különösen a kínai akkumulátorgyárak – jelentős áramigényének kielégítésére gázblokkok gyorsabban telepíthetők.

E célra korábban felmerült – a szintén régóta húzódó Paks 2 mellett - egy harmadik, Tisza-menti atomerőművi fejlesztés is. Kisebb, akár amerikai atomblokk esetleges telepítésére nemrég a kormányközeli XX. Század Intézetnek adott nyilatkozatában az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csaba is utalt. Növeli a bizonytalanságot, hogy míg atomerőművet ezúttal Orbán Viktor nem említett, a kormány júliusban még egyértelműen megfogalmazta, hogy „le kell jönni a gázról”. Szakértők szerint, bár az európai, piaci gázárak azóta leestek, a termék áringadozása változatlanul nagyon jelentős – a fűtőanyagtól kitett Magyarország működését is befolyásoló - kockázat.

Az MKIK előtti beszédében Orbán Viktor alig hallható, mégis fontos engedményt tett az általa mindeddig látványosan elutasított szélerőművek felé is, atz mondta ugyanis, „talán valamennyire” ilyen áramtermelő egységek is várhatók. 

Mint ismert, a kormány 2016-ban a lakott területtől számított távolság 12 kilométerre növelésével gyakorlatilag ellehetetlenítette további egységek telepítését. A miniszterelnöki beszédet követő kormányinfón kapcsolódó kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megerősítette: a kormány a védőtávolságot körülbelül egy kilométerre csökkentené, de a beruházások csak önkormányzati engedéllyel jöhetnek létre. Elismerte, hogy az engedmény az uniós támogatások folyósításának feltétele. A kormány viszont e hónap végéig döntene.

Orbán Viktor és minisztere egyaránt világossá tette: az inflációról szóló, Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott vita egyik sarokköve, hogy a kabinet szerint kizárólag a kormány hatáskörén kívüli, külső okok, így elsősorban a Moszkva ellen kivetett uniós kereskedelmi korlátozások vezettek a magas magyarországi árakhoz. Ezt számos szakértő megcáfolta már, mondván, hogy az – uniós rekorder – áremelkedéshez elsősorban az Orbán-kabinet téves döntései vezettek. Igaz, az infláció idénre ígért letörését segítheti, hogy az uniós piaci energiaárak – javarészt Brüsszel erőfeszítéseinek köszönhetően és Putyin döntései dacára – tavaly augusztus óta folyamatosan esnek. Így azok ma már „csak” a 2021 előtti átlagszint kétszeresére rúgnak. Igaz, Gulyás Gergely magyarázata szerint ugyanakkor ez azért gyűrűzhet csak lassan be a gazdaság egészébe, mert az energiavásárló cégek tavaly év végén jellemzően hosszú távú, akár egy éves beszerzési szerződéseket kötöttek, a mostaninál jóval magasabb áron.