gáz;szélerőmű;szélenergia;szél;

2023-03-10 18:01:00

Orbán Viktor: gáz biztosan, és talán szél is

Bár a kabinet júliusban még le akart jönni a gázról, Orbán Viktor most már leginkább ilyen tüzelőanyaggal működő erőműveket látná szívesen az országban.

Az iparfejlesztési tervek villamosenergia-igényének kielégítésére gázerőműveket telepítését támogatná a kormány – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor. Szándékaikat annyiban pontosította, hogy ezek uniós támogatásból, de akár magán- és állami beruházásban is megvalósulhatnak.

A bejelentés több szempontból fura. Már a 2010 előtti szociálliberális kabinetek is terveztek egy nagy méretű gázblokkot a széntüzelésű, mára állami tulajdonba került Mátrai Erőműben. Ezt a 2010-ben hatalomra jutó Fidesz-KDNP még kisiklatta. Igaz, néhány éve már az Orbán-kabinet is ígért e telephelyen 2025-re egy 500 megawattos (MW) gázblokkot. Ennek megvalósítása ugyanakkor a jelek szerint húzódik. Ezen túlmenően az állami MVM 2026-ra két, szintén 500 MW-s gázblokkot ígért a korábban bezárt Tiszai Erőmű területén is.

E célra korábban felmerült – a szintén régóta húzódó Paks 2 mellett - egy harmadik, Tisza-menti atomerőművi fejlesztés is. Kisebb, akár amerikai atomblokk esetleges telepítésére nemrég a kormányközeli XX. Század Intézetnek adott nyilatkozatában az energiaügyi tárcát vezető Lantos Csaba is utalt. Növeli a bizonytalanságot, hogy míg atomerőművet ezúttal Orbán Viktor nem említett, a kormány júliusban még egyértelműen megfogalmazta, hogy „le kell jönni a gázról”. Szakértők szerint, bár az európai, piaci gázárak azóta leestek, a termék áringadozása változatlanul nagyon jelentős – a fűtőanyagtól kitett Magyarország működését is befolyásoló - kockázat.

Mint ismert, a kormány 2016-ban a lakott területtől számított távolság 12 kilométerre növelésével gyakorlatilag ellehetetlenítette további egységek telepítését. A miniszterelnöki beszédet követő kormányinfón kapcsolódó kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter megerősítette: a kormány a védőtávolságot körülbelül egy kilométerre csökkentené, de a beruházások csak önkormányzati engedéllyel jöhetnek létre. Elismerte, hogy az engedmény az uniós támogatások folyósításának feltétele. A kormány viszont e hónap végéig döntene.

Orbán Viktor és minisztere egyaránt világossá tette: az inflációról szóló, Matolcsy György jegybankelnökkel folytatott vita egyik sarokköve, hogy a kabinet szerint kizárólag a kormány hatáskörén kívüli, külső okok, így elsősorban a Moszkva ellen kivetett uniós kereskedelmi korlátozások vezettek a magas magyarországi árakhoz. Ezt számos szakértő megcáfolta már, mondván, hogy az – uniós rekorder – áremelkedéshez elsősorban az Orbán-kabinet téves döntései vezettek. Igaz, az infláció idénre ígért letörését segítheti, hogy az uniós piaci energiaárak – javarészt Brüsszel erőfeszítéseinek köszönhetően és Putyin döntései dacára – tavaly augusztus óta folyamatosan esnek. Így azok ma már „csak” a 2021 előtti átlagszint kétszeresére rúgnak. Igaz, Gulyás Gergely magyarázata szerint ugyanakkor ez azért gyűrűzhet csak lassan be a gazdaság egészébe, mert az energiavásárló cégek tavaly év végén jellemzően hosszú távú, akár egy éves beszerzési szerződéseket kötöttek, a mostaninál jóval magasabb áron.