Újabb kormányellenes tüntetést rendeztek Prágában, a Vencel téren. A szakszervezetek azért szervezték a megmozdulást, mert nem elégedettek azzal, ahogyan a kormány kezeli a jelenlegi válsághelyzetet. Az alapvető életszükségleti cikkek - azaz az élelmiszer, a fűtés és a meleg víz, a lakbér, az üzemanyag és más tüzelőanyagok - árának szabályozását követelik, továbbá a minimálbér, a szociális juttatások, köztük az ápolási és a szülői pótlék azonnali emelését.
A másfélórás tüntetésen a jelenlévők elsősorban a kormányt okolták az élelmiszer- és energiaárak emelkedéséért. Roman Durco, a Kovo szakszervezet elnöke arra figyelmeztetett, hogy a szombati akció „talán nem az utolsó” volt, és a szakszervezetek még keményebben léphetnek fel. Cselekvésre szólította fel Petr Fiala kabinetjét, mondván, a cseh ipar egyre gyengébb eredményeket mutat fel.
Josef Stredula, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetség elnöke arra figyelmeztetett, ha a kormány nem lép közbe, akkor Csehországra hatalmas problémák várnak.
Stredula az első cseh államfőt, Václav Havelt idézte, aki szerint a mások sorsa iránti közömbösség nyitja meg az utat a rossz előtt.
Václav Krása, a Fogyatékkal Élők Országos Tanácsának elnöke szintén támogatásáról biztosította a tüntetést. Elmondta, hogy a tanács azért csatlakozott a szakszervezetekhez, mert a jelenlegi infláció keményen sújtja a fogyatékkal élőket. Szerinte sok fogyatékkal élő ember a szegénység és az egzisztenciális fenyegetettség határán áll.
A kormány éppen múlt héten hozott olyan intézkedéseket, amelyek révén a csehek kevésbé érzékelnék az energiaválság hatásait.
Maximalizálták a villamos energia és a gáz árát, ezek a rendelkezések a jövő év egészére vonatkoznak, és az intézkedésnek már novemberben meg kell jelenniük az energiaszámlákon. Az árplafon a háztartásokra, a kis energiafelhasználású vállalkozásokra és a közműszolgáltatókra a fogyasztástól függetlenül érvényes. A nagy energiafelhasználású kis- és középvállalkozások esetében az árplafont az elmúlt öt év legmagasabb fogyasztásának 80 százalékában határozták meg.
Ez volt a harmadik kormányellenes tüntetés a cseh fővárosban az eltelt hónapokban, s most voltak a legkevesebben, a rendőrség szerint néhány tízezren. Az első, szeptemberi megmozduláson mintegy 70 ezren vettek részt, az októberi másodikon úgy tízezerrel kevesebben. A mostani rendezvényen részt vett Jirí Paroubek volt miniszterelnök is, aki beszédében azt állította, a rendőrség alulbecsülte a tüntetés résztvevőinek számát.
Nem csak az előző, hanem a mostani tüntetésen is minden jel szerint többségben voltak azok, akik nem értenek egyet Fiala ötpárti kormányának egyértelműen az ukránok függetlenségi harcát támogató politikájával. Mindenesetre a jelenlévők transzparensein ilyen szövegek voltak olvashatóak: "Nem akarunk nemzetpusztító kormányt", "A háború ökör és a kormány is az" és "Állítsák meg az áremeléseket".
Sokatmondó. hogy az egyik tavalyi kormányellenes megmozdulás szervezője, Ladislav Vrabel az oroszbarát propaganda terjesztőjeként ismert. Sajátos figura, mint a prágai sajtó beszámolt róla, röviddel a múlt évi megmozdulás szervezése előtt négy svájci aranyrudat vásárolt több mint 170 ezer cseh korona értékben. A kérdés az, tette fel a Seznam Zprávy című lap, honnan tett szert erre, hiszen hivatalosan nincs is bevétele.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja befolyásolni a cseh belpolitikát.
Azzal, hogy Milos Zeman távozott az elnöki tisztségből, a Kreml egy befolyásos barátját vesztette el, bár a volt államfő már nem hangoztatott oroszbarát kijelentéseket az Ukrajna ellen megindított orosz agresszió megkezdése óta. Utódja, Peter Pavel már múlt heti beiktatása utáni első beszédében kiállt Ukrajna támogatása mellett, egyúttal élesen bírálta a populistákat. Intézményi szinten mindenesetre nem maradt oroszbarát politikus Csehországban, így Moszkva támogatói segítségével legfeljebb utcai tüntetések szervezésével próbálhat nyomást gyakorolni a kormányra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak olyanok tüntetnének, akik nem értenem egyet Ukrajna megsegítésével, hiszen a háború gazdasági szempontból kétségkívül komoly kihívást jelent a cseh gazdaság számára. A múlt év utolsó negyedévében csökkent a GDP, s az idei évre mindössze 0,1, 2024-re pedig 1,9 százalékos növekedést prognosztizálnak. Ami az inflációt illeti, drágulás februárban 16,2 százalékos volt, ami magas ugyan, de messze elmarad a magyarországi 25 százalék körüli adattól.
