;

Oroszország;Szergej Lavrov;nácizmus;

- Szergej Lavrov: Egyre több európai országot kerít hatalmába a nácizmus

A háborús agresszor Oroszország külügyminisztere nem nevezett meg egyetlen országot sem, így csak találgathatunk, hogy Magyarország köztük van-e. 

Meglehetősen erős kijelentésekre ragadtatta magát Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom alapító kongresszusának keddi moszkvai megnyitóján a magyar állami hírügynökség, az MTI szerint.

A politikus a többi között arról beszélt, hogy miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Washingtonban köszönetet mondott Joe Biden amerikai államfőnek azért, hogy Európát segített „megszabadítani az orosz energiafüggéstől”, az energiaigények kielégítésének költsége „több mint háromszorosára nőtt” - mondta az orosz külügyminiszter. Szerinte a Nyugat hibrid háborújának egyik célja Oroszország démonizálása a világ közvéleményében, egyebek között azzal, hogy a Kremlt teszi felelőssé az energiaárak emelkedése miatt.

– Mi nem igyekszünk senkit sem visszatartani jogos érdekeinek érvényesítésétől, de amikor azt hangoztatják, hogy az egész világot alá kell rendelni, mondjuk, az észak-atlanti szövetségnek, és már Ázsia az a terület, ahol neki (a Nyugatnak) kell mindenkinek parancsolnia, akkor nem hiszem, hogy az orosz népben és a világ civilizációinak túlnyomó többségében rejlő igazságérzet megteheti, hogy ne hallassa súlyos szavát – tette hozzá. Majd arról is elmélkedett egy sort, hogy szerinte a nácizmus egyre több európai országot kerít hatalmába. 

„Nemcsak neonácizmust látunk, hanem azt is, hogy a közvetlen nácizmus egyre több európait kerít hatalmába. Látjuk, ahogy a szemünk előtt rombolják le a történelmet, rombolják le a szent emlékműveket, amelyek egyébként nemcsak a Szovjetunió népei katonáinak állítanak emléket, hanem amelyeket a nagy háborúban velünk együtt harcoló szövetségesek tiszteletére állítottak, legyenek franciák, csehek, szlovákok, más népek"

- mondta.

Egyúttal hangsúlyozta a népek barátságát előmozdító hagyományok fontosságát. Ezek szerinte „ma nem üres szavak", ahogy nem voltak a Szovjetunió idején sem, „de ma az emberekhez való emberséges viszonyulás az egész bolygón időszerűbb, mint valaha, ma a diktátum minden megnyilvánulásával szembeni fellépés szükségessége időszerűbbé vált, mint valaha”.