Sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kiskőrösön, Petőfi Sándor születésnek 200. évfordulója előtt tisztelegve a költő szülőháza előtt tartott ünnepi beszédében. A kormányfő hosszan méltatta a költő életét, bátorságát, munkásságát, családját és bár ezúttal kevés direkt közéleti üzenetet fogalmazott meg, azért helyenként sajátos módon összeért beszédében a költő élete az aktuálpolitikával.
– A magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben, ma is tart. Petőfi Sándor ebben a menetben ma itt van velünk. Látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke – utalt az orosz-ukrán háborúra a kormányfő.
Orbán Viktor: Mi nem akárkik, hanem magyarok vagyunk, méltónak kell lenni a fajtánkhozKell még 175 év? – Több ezer ember tüntetett a március 15-i budapesti SzabadságmenetbenOrbán Viktor beszédének figyelemre méltó pontja volt az is, amikor azt mondta: – Mi ugyanis nem akárkik, hanem magyarok vagyunk, magyarnak születni pedig kötelességet jelent: méltónak lenni a fajtánkhoz. Ez utóbbi megjegyzése azért lehet visszatetsző, mert visszhangot váltott ki, amikor tavaly nyáron Tusványoson arról beszélt, hogy „a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak”, a múlt héten pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter faji alapú bosszúnak titulálta az unió egyik fellépését.
Orbán Viktor: Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok – Percről percre a bécsi sajtótájékoztatórólA tusványosi faj(ta)elmélet – Orbán Viktor menthetetlenül belegabalyodott a saját új náci-közeli ideológiájábaMiközben Orbán Viktor sokszor beszélt a szabadság fontosságáról, beszédét – éppúgy mint tavaly október 23-án Zalaegerszegen – válogatott közönség előtt, kordonok mögött tartotta. Ezt szóvá is tették helyiek. A beléptető kapuktól sok százan csalódottan fordultak vissza, mert ott kiderült, hogy csak karszalaggal lehetett a biztonsági őrökön átjutni. A városháza ajtajában is csupán annyit tudtak mondani az érdeklődőknek, előzetesen kellett regisztrálni, nem segíthetnek, elfogytak a karszalagok. Pedig azt lehetett látni: a színpad közelében még bőven volt szabad hely.
A nagy biztonsági intézkedés annyiban felesleges volt, hogy jelentős kormányellenes tüntetésre nem kellett készülni. „Petőfi őt nem tűrné” – virított a felirat azon a molinón, amelyet a Babett néven bemutatkozó fiatal nő tartott a kezében másodmagával a kormányfő beszéde alatt. A tömegben voltak jó páran, akinek nem tetszett az akció, akadt, aki ráncigálta a fehér leplet.
– Azért nagyon szomorú, hogy rendőri védelem kellett ahhoz, hogy szabadon véleményt nyilvánítsunk. Kicsit megijedtünk
– mondta a tüntető, miután a lökdösődésnek az vetett véget, hogy az egyenruhások körbevették a kiskőrösi párt. A másik, Bence néven bemutatkozó tüntető úgy fogalmazott: „Petőfi szerintem nem azért adta az életét, hogy ilyen országban éljünk, és ebbe az elmúlt 30 év politikai rendszereit is beleértem.”
A helyiek többsége ezúttal nem politizálni akart, a nyugdíjas Zelenák Lajos annak örült, hogy élőben hallhat egy miniszterelnöki beszédet, Szedmák Tamás fideszes alpolgármester pedig azt mondta, ilyen rangos esemény talán 50 éve volt itt utoljára, amikor városi rangot kapott Kiskőrös. Mint mondta, a hírről, hogy a miniszterelnök náluk mond ünnepi beszédet, januárban értesültek, azóta zajlottak az egyeztetések. Hivatalosan egy hete jelentették be, attól kezdve égtek a vonalak, percenként érdeklődtek az ország minden tájáról, hogy hogyan jutnak el a városba, hol parkolhatnak, mire számítsanak. – Az esemény nagy öröm a költő szülővárosának, nem véletlen hát, hogy a város vezetése sokat lobbizott azért, idén náluk legyen az ország központi rendezvénye – szögezte le lapunknak Domonyi László fideszes polgármester.