Csak a háborús pszichózis fenntartását szolgálja az Orbán-kormány új védelmi és gazdasági mozgósítási rendelete

Húsz év után ismét leírta a kormány, hogyan kell felkészülnie az országnak egy esetleges védelmi helyzetre, például egy háborús konfliktusra. A GKI vezérigazgatója szerint mindez csupán félelmekeltésre alkalmas.

Nem a gazdasághoz, hanem a politikához van köze a kormány hét elején kiadott és másnap már életbe is léptetett védelmi és gazdasági mozgósítási rendeletének. Az ugyanis csupán a háborús pszichózis fenntartását és erősítését szolgálja, miközben ellentmond a kormány gazdaságra vonatkozó egyéb intézkedéseinek – vélekedett lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Úgy látja: ha valóban háborúra készülne a kormány, akkor nem szabna ki például 90 százalékos sarcot a kerámiaiparra, többek között a meghatározott szintnél drágábban kínált csempék és padlóburkolatok gyártóira. De a kormány most egyik oldalról úgy tesz, mintha hamarosan kirobbanna a harmadik világháború, a másik oldalról pedig olcsó építkezési lehetőséget kínál a lakosságnak. A kettő nem vág egybe – mutatott rá Molnár László.

A Magyar Közlönyben a hét elején jelent meg a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról szóló kormányrendelet. Ez egy csaknem húsz éve született, hasonló elnevezésű és tartalmú jogszabályt, a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló kormányrendeletet írja felül.

A szabályozás lényegében

Így például a korábbi jogszabályhoz hasonlóan előírja, hogy a gazdaságfelkészítési tervezés keretében védelemgazdasági alaptervet kell készíteni. Azaz fel kell mérni a védelmi esemény kapcsán fellépő többleterőforrás-igényt, az ahhoz szükséges ágazati és import igényt, illetve az import kiváltásának lehetőségét, a lakosság ellátásának szükségleteit, költségvetési igényeit. A gazdaságmozgósítási igény azonnali kielégítésére pedig – ahogy korábban is - tartalékot kell fenntartani. Ez most az ipari alap- és nyersanyagokra, késztermékekre és eszközökre, a haditechnikai a hadfelszerelési, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és informatikai eszközökre, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre - ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges dolgokat -, az egészségügyi és gyógyszeripari termékekre, az energetikai, a vízügyi és árvízvédelmi és a pénzeszközökre vonatkozik.

Kijelöli a jogszabály azt is, mit tart a kormány ellátásbiztonsági, illetve védelmi és biztonsági szempontból stratégiai kapacitásnak:

A rendelet értelmében a gazdaságmozgósítási feladatokra előszerződést is köthet a kormány az érintett szereplőkkel. Azt, hogy mely gazdálkodó szervezet számít védelmi és biztonsági szempontból stratégiai érdekűnek, a kormány a védelemgazdasági alaptervben hagyja jóvá. Ezt a tervet viszont csak jövő június végén kell első alkalommal a kormány elé terjesztenie a belgazdaságért felelős miniszternek.

Molnár László szerint a fenti rendelettel

– vélekedett a GKI vezérigazgatója.

Hozzátette: ha komolyan gondolná a kormány a háborús veszélyt, akkor már arról készülnének videók, hogy mit is jelent a fenti szabályozás konkrétan az emberek számára.

Az időzítés mindenesetre sajátos, hiszen a háború több, mint egy éve zajlik a szomszédban. Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján azonban a kormány most már világháborúra készül.

Az ATV-nek legalábbis ezzel indokolta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt, hogy miért volt szükség a vonatkozó, húsz éves jogszabály felülírására. „Világháború fenyeget! A nyugati fegyverszállítások egy helyi háborút globális konfliktussá szélesítenek. Magyarország békét szeretne, de az országot minden körülmények között meg kell védeni. A rendelet is ezt a célt szolgálja.”- fogalmaz a tárca közleménye. Bánki Erik, a parlament nemzetgazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig azt mondta a rendelet kapcsán: “Ha kiterjed egy háború, akkor az szükségszerűen előbb-utóbb világháborúba torkollik. A történelemben sajnos láttuk már, hogy két nemzet vitája háborúvá fajult és ha nem tudták lokalizálni, akkor abból bizony világháború lett”.