Európai Unió;Magyarország;felsőoktatás;tanulmány;CEU;önkormányzatiság;modellváltás;SZFE;akadémiai szabadság;

Itt a friss tanulmány, Magyarország az egyedüli EU-tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság

Az akadémiai szabadság helyzete lényegesen rosszabb Magyarországon, mint a többi EU-tagállamban – állapítja meg az EP felkérésére készült friss tanulmány, amelyet hétfőn mutatnak be a képviselő-testület kulturális és oktatási bizottságában. 

Ebben az Oslói Egyetem kutatói leszögezik: bár minden uniós országban fenyegetik veszélyek az akadémiai szabadságot, Magyarország az egyetlen, ahol ennek strukturális megsértése tapasztalható.

A norvég szakértők alapvetően a tudományos szabadsággal kapcsolatos nyilvános viták áttekintéséből vonták le a következtetéseiket. Véleményük szerint a magyarországi helyzetről szóló diskurzus főként a közvetlen kormányzati beavatkozás egyedi eseteire összepontosít, anélkül, hogy egyenlő figyelmet szentelne az akadémiai szabadság általános romlásának és veszélyeztetettségének.

A CEU kényszerű áthelyezése Bécsbe, a gender tanulmányok megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan jogszabályi és irányítási változtatásokhoz kapcsolódik, amelyek aggodalomra adnak okot. A felsőoktatást érintő gyakori és radikális reformok közül számos kedvezőtlen hatást gyakorolt az akadémiai szabadság helyzetére,

korlátozta például az intézményi autonómiát és az önkormányzatiságot, limitálta az akadémiai közösségnek az tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.

Mindezt tetézi, hogy a politikai légkör gyakran visszatartja a tudomány embereit a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól vagy véleménynyilvánítástól. Az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében - állítják a tanulmány szerzői egy magyar felmérésre hivatkozva. A fokozódó függőség és kiszolgáltatottság óvatossá tette a tudósokat, különösen, hogy bizonyos kutatásokat a kormányzati média lejárató kampánya kísér. A dolgozat példaként említi a Figyelő című lap egykori listáját, amely tudósokat is kipellengérezett, mert állítólag Soros György hálózatát támogatták. A tanulmány megjegyzi, hogy

Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás.

A szerzők aggályosnak tartják az egyetemi “modellváltást” is, amelynek következtében a felsőoktatási intézmények teljes függőségbe kerülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól az intézményi autonómia, az önkormányzatiság, a munka- és pénzügyi feltételek tekintetében. Ezek a változások ugyan papíron nem korlátozzák az akadémiai szabadságot, de a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosítják a kormány érdekeinek uralmát az oktatói közösség befolyásának a rovására.

Az Oslói Egyetem kutatói mind a 27 uniós országról értékelést készítettek. Megállapításaik szerint Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet, de az akadémiai szabadságot az EU többi tagállamában is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy a magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek.