Két tűz között a szakrendelők: egyre több a laborbeutaló, de áremelés miatt kevesebb vizsgálatra futja

Pénteken a főváros egyes szakrendelőiben már csak május 25-ére tudtak időpontot adni.

Két tűz közé szorultak a szakrendelők: néhány hete megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, a másik oldalon pedig a labormintákat elemző cégek árat emeltek. Miután a finanszírozó a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket.

Például pénteken a főváros egyes szakrendelőiben

Az érdi szakrendelő főigazgatója a közösségi portálon próbálta elmagyarázni a betegeknek,

A szakrendelő napi maximális kapacitása 4700 vizsgálat, legfeljebb 250 betegnek van esélye aznap a laborba bejutni. Bárány Zsolt főigazgató azt írta: ahhoz, hogy a saját kapacitásaik bővülhessenek részben több hadra fogható laboráló szakemberre, részben több finanszírozásra volna szükség.

A fővárosban az is színesíti a képet, hogy sok szakrendelőnek ezekben a hetekben jár le a több éves laborszolgáltató szerződése. Ezek a szolgáltatók eddig úgynevezett „csomagokra” szerződtek (például a NEAK-tól finanszírozásért gyakorlatilag a szakrendelőből érkező valamennyi mintát elemezték), azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát. Az új szerződésben – az energia-árrobbanás, a forint értéktelenedés és egyéb inflációs költségeikre hivatkozva – már csak darabonkénti áron vállalják a munkát.

Lapunknak az egyik fővárosi szakrendelő vezetője elmondta: ők összehívták a területükön dolgozó háziorvosokat, hogy meggyőzzék őket arról, csak a legszükségesebb vizsgálatokat kérjék. Gyorsan kiderült, hogy ez számukra teljesíthetetlen,

Illetve a cukorbetegeiket is rendszeres laborvizsgálatra kell küldeniük. Van olyan háziorvos, aki szinte minden betegét ellátja laborbeutalóval. Azaz a szakrendelő vezetője nem is remélheti, hogy érdemben csökkenhet a beutalók száma. Lapunk úgy tudja, hogy

Az érdi szakrendelő igazgatója, Bárány Zsolt egyelőre átmeneti megoldást talált. A szakrendelőjéhez tartozó háziorvosok részben vállaltak némi önkorlátozást a beutaló írásban. Az igazgató pedig a már kiadott vizsgálatkérések teljesítésére átmenetileg - április 3-tól május végig – 30 százalékkal megnövelte a laborkapacitását, aminek a finanszírozási terheit itt is az önkormányzat állja.

Lapunk megkérdezte a finanszírozót, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt: kíván-e a hivatal beavatkozni finanszírozási vagy szabályozási eszközzel a kialakult helyzetre? Illetve van-e valamilyen rendszerszerű megoldási javaslatuk a problémára? Válaszukban azt írták:

„A NEAK jelenleg az egészségügyi szolgáltatók 2023. februári teljesítményadatait látja, de ezek nem támasztják alá (…), hogy megnövekedett volna a betegforgalom a járóbeteg szakellátásban, illetve a laboratóriumi ellátásban. A háziorvosi indikátorrendszer 2009. óta működik, ami most prevenciós fókuszú módosításon esett át, azonban a rendszer működésének lényegi elemei nem változtak, így ez a változás nem indokolhatja a „hosszan kígyózó sorokat”. Másrészt tény, hogy a COVID-19 okozta pandaemia után az egészségügyi ellátórendszer most tér vissza a „normál kerékvágásba”, ezért mi inkább örvendetesnek és nem „beteg sorsrontónak” tartjuk, ha minden biztosított megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást”.