Halmozzák az adósságot az állami intézmények, nem fizetnek a kórházak, az az iskolák, a rendőrség és a börtönök sem

Már február végén meghaladta a közintézmények adóssága a 70 milliárd forintot.

Bevágott a rezsibomba a közintézmények közé: bár az első két hónapban kormány 564 milliárd forintot költött el különféle támogatásokra, a pénz nem érkezett meg minden közintézménybe. Míg januárban 15,5 milliárd forint volt mindössze a költségvetési szervek rezsitartozása, február végére ez megduplázódott. A közintézmények teljes adóssága február végén már 70,1 milliárd forintot ért el, s ez 26 milliárd forintos növekedés egyetlen hónap alatt – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) február végi adataiból, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra.

Bár ekkora február végi tartozásállomány nem példa nélküli, de a korábbi években ilyen magas eladósodottság csak akkor fordult el, ha előző decemberben nem konszolidálták az egészségügyi intézményeket, mint például tavaly. A tartozás azt jelenti, hogy a cégek, a néhány milliós árbevételű bt.-ktől egészen a nagy energiaszolgáltatókig 70 milliárd forinttal finanszírozzák kényszerűségből az állam működését. Ez a pénz hiányzik a cégek kasszájából, ad absurdum ez az akadálya a bérek és vagy az adók kifizetésének.

Nemcsak a közintézmények gyors eladósodása jelzi, hogy nem kiegyensúlyozottak az állam pénzügyi folyamatai, hiszen az államháztartás hiánya február végén szinte példa nélküli módon 1525 milliárd forint volt. Mind a magas hiány, mind a magas tartozásállomány végső soron kifizetetlen számlákat és adósságot jelentenek, s arra utal, hogy a bevételek nem a tervezett módon érkeznek a költségvetésbe, ráadásul a kiadások rendre meghaladják a bevételeket. Az állami pénzügyek most meglehetősen rossz passzban vannak, hisz a recesszió miatt a bevételek még nem nőnek, a közintézmények – és a lakosság is – most szenvedi meg a rossz ütem megvásárolt hiperdrága orosz gáz költségeit. Az energiaárak már zuhannak, így az év második felében már nem az extrém drága gázzal kell fűteni, közben várhatóan beindul gazdaság növekedése is, így több pénz juthat a közintézményeknek is.

Az hosszú éveken keresztül a közintézmények adósságának tetemes része az egészségügyben, a kórházakban keletkezett a rendszerszintű alulfinanszírozottság miatt. Azonban a számlák nem fizetése az elmúlt években egyre inkább megszűnt az egészségügy kiváltsága lenni: ezt tükrözik a februári számok is. Az egészségügyi intézmények lejért tartozásállománya 33,8 milliárd forint volt február végén, ami teljes tartozásállomány felét sem éri el. Ezen kör adóssága egyetlen hónap alatt nem mellesleg 8,7 milliárd forinttal nőtt, ami ha folytatódik, akkor az önmagában éves szinten egy újabb száz milliárdos finanszírozási tételt jelent.

De nemcsak a kórházak, hanem a kormányhivatalok, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és az közoktatás is halmozza a lejárt adósságokat. A büntetés-végrehajtás lejárt, kifizetetlen számláinak összege február végén 3,7 milliárd forint volt, ebből az egyhavi növekedés 2,2 milliárdra rúgott. A rendőrség 4,4 milliárd forint értékű számlát nem fizetett ki szállítóinak, ebből a februári ugrás 3,7 milliárd forintot tett ki. A tankerületi központok összesen 14 milliárd forintot nem fizetek ki a szállítóknak, ebből csak a februári ugrás 8,7 milliárd forint volt. A Magyar Államkincstár nem közöl adatokat egyes intézmények adósságairól, így nem lehet tudni, hogy például a tankerületek hirtelen eladósodásban mekkora szerepet játszik a rezsi, de nagy valószínűséggel a kifizetetlen számlák legalább felét ezt teszi ki.

Február végén a létező 572 központi költségvetés alá tartozó intézményből 406-nak volt lejárt tartozása, ami azt mutatja, hogy szinte általánosak a finanszírozási gondok.

a második helyen kétmilliárdnyi kifizetetlen számlával a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség áll. De a top 10-be belefért a Készenléti rendőrség (1,7 milliárd), az Észak-Badapesti Tankerületi Központ (1,4 milliárd), valamint az Országos Rendőr-főkapitányság, amely egy milliárd forint értékű lejárt adósságot halmozott fel.