Közlekedési Múzeum: tárlat és helyszín nincs, és most főigazgató is kellene

Főigazgatót keresnek a Közlekedési Múzeum élére, akinek elsődleges feladata az új kiállítóhely megtalálása és kialakítása lesz. Egy új építészeti tervpályázat, illetve tervezés azonban évekkel tolhatja ki az Új Nemzeti Galéria átadását is.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdetett a jelenleg éppen kiállítótér nélküli Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói posztjára. A pályázati kiírás szerint a megbízás 5 évre szól, az új múzeumigazgató főnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter lesz. A feladatok között első helyen szerepel az új épület megvalósításának levezénylése, valamint további beruházások előkészítése, csak ezután következik a a múzeum gyűjteményi, tudományos, felsőoktatási, kiállítási és egyéb munkájának irányítása, ellenőrzése, amelynek során együtt kell működnie a fenntartóval.

A pályázat meglehetősen általános feltételeket szab. A jelentkezőnek szakirányú, jogász, vagy közgazdász mesterdiplomával és B2-es igazolt nyelvtudással kell rendelkeznie, de elvárják a szakmai és vezetői gyakorlatot is. A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez, aki korábban már részt vett kulturális nagyberuházás előkészítésében, dolgozott költségvetési szervnél vagy kulturális intézmény vezetőjeként. Nem sok időt adnak a meditálásra, hiszen a jelentkezésre kevesebb, mint egy hónapos határidőt szabtak, míg a munkakört június végétől kellene betölteni.

A kiállítótér nélküli múzeumot Vitézy Dávid azóta távozott közlekedési államtitkárrá való kinevezése óta megbízott igazgatóként Schneller Domonkos vezeti, akit tavaly októberben még Palkovics László az innovációs tárca vezetőjeként bízott meg a 10 különböző telephelyen működő, közel százharminc éves múltra visszatekintő országos múzeum irányításával. Nem sok időt hagytak neki a bizonyításra.

A Közlekedési Múzeum városligeti épületét azzal zárták be 2015-ben, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Az épületet ledózerolták, de az Orbán-kormány 2017-ben úgy döntött, hogy inkább a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén húznak fel új épületet.

A kijelentés kevéssé meglepő annak fényében, hogy Lázár János minduntalan hangoztatja, hogy eddig Budapest volt a haszonélvezője a fejlődésnek, most a vidék következik. A vidéki helyszínválasztással ugyanakkor kidobnák az új múzeum létesítésének előkészítésére kapott 10 milliárd, illetve a tervezésre dedikált csaknem 8 milliárd forint jó részét. A nemzetközi építészeti tervpályázatot elnyerő New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro és Noll Tamás építésziroda által a Kőbányai úti helyszínre készített tervek tavaly nyáron megkapták az építési engedélyt, már csak a tervezés utolsó fázisa, a részletes kiviteli tervek elkészítése maradt hátra. Ezzel 2023 elejére végeztek volna. Csakhogy lapunk értesülése szerint a tervezés időközben leállt, mivel a múzeum nem fizette a tervezőket. Mindez egybevágna Lázár új helyszínre és tervekre vonatkozó elképzelésével. (A nyolc éve bezárt múzeum a 28-30 hónapos kivitelezési idő miatt akkor se nyithatna meg 2026 előtt, ha maradna ez a helyszín és ez a terv.) A múzeum ugyanakkor most azt válaszolta lapunk kérdésére, hogy nincsenek kifizetetlen számláik, az új közlekedési múzeum tervezése a korábban megkötött szerződés szerint jelenleg is zajlik.

Lázár János tárcája viszont nem válaszolt kérdéseinkre. Korábban talányosan azt írták: „Az Új Nemzeti Galéria vidéki helyszínen történő megvalósítására bizonyosan nem kerül sor, a közlekedési múzeum esetében ezt nem lehet ilyen határozottan kijelenteni”. A Népszava akkor írta, hogy Lázár János a japán tervek helyett magyar építészek elképzelései alapján valósítaná meg az Új Nemzeti Galériát. S íme, néhány nappal ezelőtt gyakorlatilag ezt mondta el Lázár a Mandinernek adott interjúban: támogatja, hogy az Új Nemzeti Galéria a Városligetben épüljön meg, de „érdemes futni még egy kört, hátha egy magyar tervező is tud oda valami korszakosat álmodni”.

Ezzel a pénzszűkében lévő Orbán-kormány időt nyerhetne, de újragondolható a helyszín is. Karácsony Gergely főpolgármesternél rá is kérdeztünk: a főváros nem akar-e azért lobbizni a ennek érdekében. A főpolgármester szűkszavúan azzal hárított, hogy ismert az álláspontja ebben az ügyben. A Városligetbe nem kell új épület, a Nemzeti Galéria pedig jó helyen van, ahol van. A Várnak inkább a kultúra fellegvárának kell lennie, mintsem a politika magasodjon az emberek fölé.

A főigazgatói pályázaton való indulásról a múzeum legutóbbi két vezetőjét is megkérdeztük. Vitézy Dávid egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Schneller Domonkos viszont leszögezte, beadja a pályázatát.