Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő nyelvfüggetlen szoftvert fejlesztenek közösen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei - derül ki a Semmelweis Egyetem honlapján közzétett közleményből.
A terv szerint elsősorban az alapellátásban segíthetné a világszerte milliókat érintő mentális betegség szűrését a technológia, ezzel pedig az egészségügy időt és pénzt is spórolhatna.
A közlemény emlékeztet: A depresszió népbetegség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint körülbelül 280 millió ember, azaz a felnőtt lakosság mintegy 5 százaléka lehet érintett, öngyilkosságot pedig több mint 700 ezren követnek el évente.
Mivel a betegséget nehéz és időigényes diagnosztizálni a tünetek sokszínűsége, a mentális problémák körüli stigma és az egészségügyet világszinten érintő humánerőforrás-gondok miatt, a depresszió-kutatásban régóta próbálnak olyan biomarkereket (objektíven mérhető jellemzők) meghatározni, melyek orvosi beavatkozás nélkül segíthetik a gyorsabb felismerést. Hajduska-Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanérsegéde elmondta, ilyen biomarker lehet például a páciensek megváltozott beszéde, melyről mára gyakorlatilag egyetértés van a szakirodalomban. Kiss Gábor, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos munkatársa szintén hangsúlyozta a beszédhang megváltozását: például monotonabb és halkabb lesz, többször tartanak szünetet. E jellegzetességeket ezért megtanítják a szoftvernek egy speciális módszer (Support Vector Regression) segítségével.
Az alkalmazást még 2012-ben kezdték el fejleszteni és mostanra már elkészült, jelenleg a tesztelése zajlik. Az eddigi eredmények alapján pedig nagyfokú pontossággal szűri ki a depressziós betegeket. Kiss Gábor szerint az akusztikus biomarkerek segítségével a depresszió hamarabb felismerhető, és egy automatizált döntéshozó szoftver nemcsak az általános orvosi praxisban, de akár könnyen és olcsón elérhető mobil- vagy webes applikációk formájában is használható lenne. Hajduska-Dér Bálint ehhez hozzátette, az érintettek az alkalmazás segítségével hamarabb juthatnának el pszichiáterhez, ha mondjuk már a háziorvosnál felmerülne, hogy a beteg esetleg depressziós, és emiatt lehetnek fizikai tünetei, például has- vagy hátfájdalma.
A közlemény megjegyzi, hogy az applikáció a betegek állapotának után-követesére és a különböző terápiák hatásosságának mérésére is alkalmas, továbbá, hogy a depresszió mellett kiszűrhető vele a Parkinson-kór és a diszfónia (száj- és gégedaganat vagy egyéb funkcionális rendellenesség) is.
