- Idén lesz kilencven éves Keserü Ilona képzőművész, akinek személyes univerzumát mutatja be a Q Contemporary nevű magánmúzeum

Sokszínű és szerteágazó Keserü Ilona csaknem hét évtizedes életműve, éppen ezért igen nehéz belőle átfogó életmű-kiállítást rendezni. Zsikla Mónika, a Q Contemporary magánmúzeum fő kurátora mégis erre vállalkozott, és a MIND című kiállítást elnézve, úgy tűnik, sikerrel járt. A művészettörténész Keserü munkásságát nem kronológia szerint, hanem motívumok alapján csoportosította, közben kitért azok történetiségére is. A nyolcvankilenc éves alkotó esetében ugyanis az egyes elemek sosem tűnnek el nyomtalanul, hanem évtizedeken átívelve szimultán jelen vannak, miközben folytonosan alakulnak – idővel új színekben, formákban vagy méretekben térnek vissza.

A megnyitón is az életmű párhuzamosan futó motívumait méltatta Fehér Dávid művészettörténész, aki szerint Keserü művészetében nincs kiút a képek erdejéből, sem a hullámzó színek és formák ismétlődéseinek láncolatából. A kutató elmondta, hogy a motívumok közti szerveződések és mozgások egyszerre három tényezőre is vonatkoztathatók:

A kiállítás is ezeket a mozgásokat jeleníti meg térben és időben, többször is visszautalva az egyes művek közti kapcsolatokra. Az első teremben azonban még Keserü Ilona korai munkáit láthatjuk, azokat az 1959 és 1964 között festett képeket, melyekre noha a figuralitás jellemző, már felfedezhető rajtuk az absztrakt látásmód is. A Tengeri füvek című képen feltűnik például a művész későbbi alapmotívuma, a gubanc, mely a folytonos visszatérést, ismétlődést fogja jelképezni.

Az Önerejű képek szekcióban aztán hirtelen erőteljes piros, fekete és narancs színekkel találkozunk, melyek már Keserü „színéhségét” jelzik, míg egy másik teremben a művész kreatív anyaghasználatával ismerkedünk meg, a művek közt szerepel erotikus, női idomokra utaló vászonmunka (Forma) vagy talált textildarabokból varrt kép is (Első varrott).

Az alkotó életének 1967-ben megtalált rendhagyó motívumával külön szekció foglalkozik. Keserü Ilonát ekkor ihlették meg a balatonudvari temető szív alakú sírkövei, melyeknek középen befűződő hullámvonalában ismert rá önkéntelen kézmozdulatára, amely számos munkáján visszatért.

A galéria második emeletén még szabadabb alkotásokkal találkozunk, mint eleven színű, zenei hangokra „rímelő” festményekkel, vagy az 1980-as években készült, úgynevezett utóképekkel, melyek a lehunyt szemhéjon belüli, szivárványos látványt idézik meg.

A tárlat vége felé már Keserü Ilona legújabb munkái sorakoznak, melyek az összes műve közül a legintenzívebb színvilágot mutatják fel. Az utolsó teremben az alkotói univerzum másik fontos motívuma, a hullámos Möbius-szalag kap szerepet. Ennek egyedisége abban rejlik, hogy bár kétdimenziós, csupán egyetlen oldala és éle van. Így jelképezve a végtelent és a keserüi életmű szertelen lehetőségét.