Az Egyesült Államokban “soha nem látott mértékű, masszív választási beavatkozás” áldozataként mutatta be magát Donald Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagón, miután hazatért a new york-i bírósági meghallgatásáról. A többek között Stormy Daniels pornószínésznőnek fizetett hallgatási pénzzel összefüggésben 34-rendbeli csalással vádolt volt amerikai elnök politikailag e pillanatban azonban inkább haszonélvezője, mint sem elszenvedője a vele szemben indult büntetőeljárásnak.
A 2024-es republikánus elnökjelöltségre pályázó Trump mögött szinte teljesen összezárt a párt, még a legfőbb riválisának számító Ron DeSantis floridai kormányzó is kényszerét érezte, hogy elítélje és demokrata összeesküvésnek mutassa be az ellene való vádemelést.
A kívülállóból a 2016-os elő-, majd elnökválasztási győzelmének köszönhetően a Republikánus Párt zászlóvivővé avanzsáló milliárdos ezzel megszilárdította domináns pozícióját az amerikai jobboldal eliten belül. A múlt csütörtökön bejelentett vádemelés Trump kampányának is lökést adott, az azóta eltelt kevesebb mint egy hétben stábja 8 millió dollár adományt gyűjtött össze.
A közvélemény-kutatások alapján ezzel párhuzamosan a milliárdos konzervatív táboron belüli népszerűsége is számottevően megerősödött a fejlemények következtében.
A Trafalgal Group felmérése szerin Trump támogatottsága a vádemelést követően 44-ről 56 százalékra ugrott a republikánus előválasztás potenciális szavazóinak körében, miközben DeSantis szimpatizánsainak aránya 32-ről 22.5 százalékra esett vissza. Mitöbb: a kutatás szerint az ellenzéki párt támogatóinak majdnem háromnegyede (74 százalék) úgy nyilakozott, hogy a volt elnök ellni vádemelés valószínűbbé teszi, hogy rá fog szavazni.
Szintén Trumpnak kedvez, hogy a vele szemben indult történelmi büntetőeljárással ismét teljesen a közfigyelem középpontjába került. Keddi gyújtóhangú, ferdítésektől és lódításoktól hemzsegő mar-a-lagói beszédét az MSNBC kivételével az összes fontosabb amerikai hírcsatornák élőben közvetítette részben vagy teljes egészében. A 2024-es republikánus elnökjelöltségért kampányoló Trump még az általa sokat becsmérelt CNN-en is megkapta az esélyt arra, hogy előadja saját narrativáját.
A volt elnök történetében magát mártírnak ábrázolta, aki “semmilyen bűncselekményt nem követett el”, sőt: “rendíthetetlenül védte” az amerikai nemzet azokkal szemben, akik “el akarják pusztítani” azt.
Az ellene indult eljárások kulcsszereplőit mind velejéig romlott, elfogult embereknek mutatta be, akik egy politikai töltetű összeesküvés részeként ki akarják siklatni kampányát.
A hallgatási ügyben vádemelést kezdeményező Alvin Bragg manhattani ügyész például azzal igyekezett lejáratni, hogy “szélsőbaloldali” és “Soros György támogatását élvezi”, az eljáró bírót, Juan Merchant pedig azzal, hogy “Trump-gyűlölő” családjával együtt. A Georgiai 2020-as elnökválasztás végeredményének megváltoztatására irányuló machinációi felgöngyítélésére törekvő fulton megyei kerületi ügyészt, az afro-amerikai Fani Willist rasszistának bélyegezte. A 2021. január 6-i puccskísérlettel, a Mar-a-Lagon illegálisan magánál tartott titkos iratokkal és más, súlyos bűncselekmények összefüggésben vizsgálódó Jack Smith különleges ügyész holdkórosnak nevezte.
A szürreális epizód a 2015-16-os időszakra idézte, amikor a republikánus elő-, majd az elnökválasztási kampányban során is megszállottan érdeklődött a teljes amerikai média a botrányokat botrányra halmozó Trump iránt és közvetítette minden lépését, amelyből a milliárdos hatalmas előnyt kovácsolt vetélytársaival szemben.
Ha az elkövetkezendő hónapokban az amerikai ellenzékben és a médiában a fentebb felvázolt dinamikák érvényesülnek, akkor már-már borítékolható, hogy Trump megnyeri a republikánus előválasztást és sorozatban harmadszor is a párt elnökjelöltje lesz.
A hallgatási pénzekről szóló büntetőeljárás azonban tartogathat még meglepetéseket, s az sem kizárt, hogy más, súlyosabb bűncselekményekkel összefüggésben is vádat emelnek a volt elnök ellen. Akár az is előfordulhat egyszerre több különböző büntetőperrel is foglalkoznia kellene a 76 éves milliárdosnak. Ez nem csak értékes időt és energiát vonna el a kampányolástól, de adott esetben a republikánus támogatók is nehezebben hinnék el, hogy egytől-egyig politikailag motivált eljárásokról van szó. Donald Trump számára mindazonáltal egyetlen folyamatban lévő büntetőügy is komoly tehertétel lenne a 2024-es elnökválasztáson, hiszen már az is elég ahhoz, hogy nagy arányban elriassza a mérleg nyelvét jelentő függetlenként regisztrált szavazókat.
34 vádnak is egy a vége
Harmincnégy alkalommal elkövetett, de ugyanolyan bűncselekménnyel, üzleti dokumentumok meghamisításával vádolta meg Donald Trumpot a manhattani ügyészség. New York állam büntető törvénykönyve szerint ez akkor bűncselekmény, ha az elkövető szándéka a csalásra, más bűncselekményre vagy annak elleplezésére irányult. A vádirat felsorolja azokat a kifizetéseket, amelyeket Trump már elnökként többek közt azért hagyott jóvá, hogy megtérítse Michael Cohen ügyvédnek a 2016-os elnökválasztási kampány idején a Stormy Daniels művésznevű pornószínésznőnek juttatott 130 ezer dollárt és annak adóterheit.
Danielst, polgári nevén Stephanie Cliffordot azért kellett lefizetni, hogy ne hozza nyilvánosságra tíz évvel korábbi állítólagos „kalandját” Trumppal. Alvin Bragg manhattani körzeti ügyész szerint a kifizetéseket az teszi bűncselekménnyé, hogy Trump az elnökválasztás előtt így akarta eltitkolni az amerikai nép elől a számára hátrányos epizódot – vagyis a pénzt kampánykiadásként kellett volna elszámolni. Az ügyben Cohen 2018-ban már bűnösnek vallotta magát és három év letöltendő börtönre ítélték, ahonnan 2021 őszén szabadult.
Az egyes vádpontok büntetési tétele pénzbírságtól legfeljebb 4 évig terjedő börtön lehet és ha az esküdtek bűnösnek nyilvánítják a volt elnököt, akkor kizárólag Juan Marchan bírón fog múlni, hogy mit szab ki. Alapesetben, büntetlen előéletű vádlottaknál a New York-i gyakorlat általában pénzbírság vagy felfüggesztett szabadságvesztés, de ezúttal elvileg akár 34 egymást követően letöltendő, azaz összesen 136 évi börtön is elképzelhető. Az ugyanis a bírón múlik, hogy a 34 potenciális szabadságvesztés egyidejűleg lesz-e érvényes. A kolumbiai születésű, de az Egyesült Államokban felnőtt Marchannak nem ez lesz az első találkozása Donald Trump üzleti machinációival, korábban ő ítélkezett a milliárdos érdekeltségeit összefogó Trump Organization könyvelési visszaéléseinek ügyében is. Trump vállalkozásainak irányítója, Allen Weisselberg tavaly beismerte bűnösségét és öt havi letöltendő börtönbüntetést, míg a cég 1.6 millió dolláros bírságot kapott.
A vádlott védői halogatnák a tárgyalást, amely valószínűleg éppen a Republikánus Párt egy év múlva esedékes előválasztására fog esni. Trumpnak, ha egyáltalán, legközelebb decemberben kell ismét megjelennie a bíró előtt. A védelem első reakciója az volt, hogy a vád – persze amellett, hogy teljességgel alaptalan - „gyengébb” az előzetesen vártnál, az egyes pontok lényegében nem is bűncselekményt, hanem csupán enyhébb elbírálás alá eső és már elévült vétséget tartalmaznak. Az elkövetkező hetekben ezért feltehetően a vád tárgyalás nélküli ejtését sürgető beadványt fognak beterjeszteni, s ennek várható sikertelenségét követően esetleg meg fogják próbálni áthelyeztetni az eljárást a Manhattannél kevésbé liberális Staten Island bíróságára. A manhattani ügyészség közben tovább vizsgálja Trump pénzügyeit és nem kizárt, hogy a tárgyalásig még kiegészíti a vádat. New York üzleti szabályai híresen részletesek és szigorúak, a Bragg ügyész hivatalba lépése óta eltelt 14 hónapban 110-nél több ilyen visszaélés miatt emeltek vádat.
Tump még három másik ügyben számíthat vádemelésre.
Ezek közül a legkomolyabb a 2021 január 6-i zavargásokban játszott felbujtói szerepe miatt fenyegeti. Ez járhat a legsúlyosabb büntetéssel, s akár a választott tisztségektől való eltiltással is, de az igazságügyi tárca eljárása egyelőre nagyon óvatosan halad. A Capitolium ostromának már mintegy ezer résztvevője ellen emeltek vádat, de Trump ellen még nem. Georgiában az ottani választási eredmény utólagos megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlása miatt folyik eljárás, míg a mandátuma lejárta után törvénytelenül magával vitt titkos iratok miatt független ügyész vizsgálódik. Utóbbi ügyben a hivatalos eljárás akadályozása lehet a legsúlyosabb vád.
Elnökjelölt a börtönből
Trumpot a vád, de még egy esetleges letöltendő szabadságvesztés sem akadályozná meg abban, hogy induljon és akár győzzön a 2024-es elnökválasztáson. 1920-ban a korábban az 1. világháborúban való amerikai részvétel és a kötelező sorozás ellenzéséért tíz év börtönre ítélt szocialista Eugene Debs az atlantai szövetségi fegyintézet rácsai mögött ülve kapott 920 ezer szavazatot, azaz a voksok 3.4 százalékát. A rá következő évben elnöki kegyelemmel szabadult, de a politikába már nem tért vissza.
