Európai Unió;Kína;Franciaország;Tajvan;Egyesült Államok;diplomácia;külkereskedelem;orosz-ukrán háború;

2023-04-08 08:27:00

Emmanuel Macron ajánlatot tett Kínában, az oroszok ridegen reagáltak

A francia elnök próbálta az EU mellé állítani a kínai elnököt az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Hszi Csin-ping nem zárkózott el egy közös békekezdeményezéstől.

Tudom, hogy számíthatok önre abban, hogy Oroszországot észhez térítse és mindenkit a tárgyalóasztalhoz ültessen – így hízelgett Emmanuel Macron francia államfő Hszi Csin-ping kínai elnöknek a csütörtökön tartott pekingi találkozójukon. A francia vezető Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője együtt látogatott Kínába, hogy az ázsiai ország közbenjárását kérjék az Ukrajna elleni orosz invázió megállításában és a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére törekednek.

Egyeztetésük után Hszi a sajtónak azt mondta, készen áll arra, hogy Franciaországgal közös szólítson fel a béketárgyalások mielőbbi folytatására. A Hszinhua hírügynökség szerint a kínai elnök ismét kiállt amellett, hogy az ukrajnai háborúban nem szabad atomfegyvereket bevetni, és minden félnek kerülnie kell a polgári lakosság vagy polgári létesítmények elleni támadásokat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban semleges álláspontot hangoztató Kína márciusban a nemzetközi jogra hivatkozó „béketervet” tett közzé, Hszi ugyanakkor Moszkvába utazott, hogy megerősítse Putyinnal kötött, Oroszország által Nyugat-ellenes frontként feltüntetett szövetségét. A megtámadott Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel azonban még nem találkozott. Egy francia diplomata szerint Macronnal tárgyalva Hszi most azt mondta, hajlandó beszélni Zelenszkijjel, ha annak eljön az ideje. Macron nyomást gyakorolt Hszire, hogy ne szállítson Oroszországnak semmit, amit az Ukrajna elleni háborújához használna fel – tette hozzá a diplomata, azzal kapcsolatban, hogy nyugati állítások szerint Peking a gazdasági segítség mellett fegyverszállításokat is fontolgat az orosz háborús erőfeszítések támogatására.

Moszkva ridegen reagált a kínai fővárosban elhangzott tárgyalási elképzelésekre. – Kétségtelen, hogy Kínának (...) tekintélyes közvetítői potenciálja van – mondta a Kreml szóvivője, de szerinte az ukrajnai helyzet összetett, s egyelőre nincs kilátás politikai rendezésre.

A francia elnök az Európai Bizottság elnökével együtt utazott a háromnapos látogatásra, hogy egységesen és következetesen képviseljék Pekingben az Európai Unió álláspontját. Bár Ursula von der Leyen programját a kínai média a háttérbe szorította, Hszi együtt fogadta őt Emmanuel Macronnal. Találkozójuk után az uniós vezető szorgalmazta az elmúlt évtizedben háromszorosára nőtt EU-kínai kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozattabbá tételét. Li Csiang kormányfővel tartott találkozóján a francia elnök egybehangzóan óva intett az Oroszországba irányuló fegyverszállításoktól, amelyek – mint mondta – nagymértékben ártanának az EU és Kína kapcsolatainak. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként nagy felelősséget viselő Kínától elvárjuk, hogy (…) olyan, igazságos békét segítsen elő, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi integritását – hangsúlyozta.

A francia elnököt a 2019 óta első kínai látogatására több mint 50 gazdasági csúcsvezető kísérte el, s a felek számos megállapodást írtak alá, egyebek közt arról, hogy az Airbus második végszerelősort létesít Kínában, 2025-től megduplázva A320-as utasszállító repülőgépeinek ottani gyártási kapacitását. Az EDF francia energetikai vállalat megújította a kínai CGN vállalattal kötött megállapodását, amely új atomerőművek építését teszi lehetővé számára. A Suez víz- és hulladékgazdálkodási vállalat pedig szerződést nyert egy tengervíz-sótalanítási projektre.

Pénteken Emmanuel Macron a dél-kínai Kantonba utazott, ahol a Szun Jat-szen egyetem diákjaival találkozott, és kíséretével alig tudta magát átpréselni az őt rajongva fogadó diákok tömegén. Kantonba vele tartott a teljes francia delegáció, köztük Jean-Michel Jarre zeneszerző is.