A kormány továbbra is kitart a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszüntetésével és több más hátrányos következménnyel járó, új jogállási törvénytervezete mellett – nyilatkozta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, miután szerda délután több mint két és fél órán át egyeztettek a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságának képviselőivel.
Az érdekvédő szerint egyedül a dátumok esetében van komolyabb elmozdulás. Az eredeti tervek szerint a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya június 1-jétől szűnne meg és egy új jogállásban, “köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” dolgozhatnának tovább. Ugyanakkor szerdán azt a tájékoztatást adta a kormány,
hogy ez a dátum “még nincs kőbe vésve”, és Nagy Erzsébet szerint nem is lesz tartható.
A PDSZ ügyvivője beszámolt arról is, hogy a pedagógusok béremelésének ügyében a kabinetnek március 31-éig kellett volna elfogadnia a költségvetési törvény módosítását, ám ez nem történt meg. Érdeklődésükre a szaktárca képviselője, Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár azt válaszolta Nagy Erzsébet elmondása szerint, hogy az Európai Unió “rugalmas” a határidők tekintetében. A kormány ugyanis nagyrészt uniós forrásból finanszírozná a béremelést. Nagy Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy
az EU egyáltalán nem szabta meg a béremelés feltételeként az új státusztörvény bevezetését, ezért arra semmi szükség.
Arra a kérdésre, hogy miért kell mégis bevezetni a törvényt és megszüntetni a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, az érdekvédő szerint a helyettes államtitkár sem tudott egyértelmű magyarázatot adni.
– Minden okunk megvan arra, hogy április 24-én ismét sztrájkba lépjünk
- mondta Nagy Erzsébet. A PDSZ erre a napra hirdetett újabb egységes munkabeszüntetést a köznevelési és a szakképzési intézményekben is.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás mindehhez hozzátette, az egyeztetésen semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy a pedagógusok idén számíthatnak-e béremelésre. Szerinte egyértelmű, hogy a kormány össze akarja vonni a bérek rendezését a státusztörvény bevezetésével, amellyel a munkaterhek is tovább fognak emelkedni. A törvénytervezet szerint például a pedagógusok teljes napi munkaideje 8 óra helyett 12 órára, a nevelés-oktatással lekötött heti munkaidő maximum 32 óráról 48 órára emelkedhet, emellett több helyettesítést és vasárnapi munkavégzést is elrendelhetnek majd számukra.
Titokban, értelmezhetetlen feladatokkal zajlik a tanárok teljesítményértékelése a Pintér-féle új rendszer tesztelésénEgyre több tanár gondolkodik pályaelhagyáson, a ‘70-es évek világába csúszhat vissza a magyar közoktatás