A március közepén beérkezett iparűzési adóelőlegnek köszönhetően jelenleg 13 milliárdos pluszban van Budapest önkormányzata, de ez a kegyelmi állapot már nem tart sokáig. Az idei évet 20 milliárdos hiánnyal indító főváros áprilisra már újra a folyószámlahitelét fogyasztja. Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes számításai szerint a hónap végére 14 milliárdos mínuszban lesznek és június második felére átlépik a Rubicont: a főváros tartozása meghaladja majd a 25 milliárd forintos folyószáma-hitelkeretet. A nyár első hónapjának végén
már mínusz 32 milliárdon állhat a mutató, ami júliusban 52 milliárdra süllyed, augusztusra pedig már 76 milliárd forintos lyuk tátonghat a fővárosi kasszában.
A szeptemberi adóelőleg feltöltés ugyan némi levegőhöz juttathatja a Karácsony Gergely főpolgármester vezette önkormányzatot, de így is csak 22 milliárddal kerülnek a túlélő vonal fölé, márpedig a város egy havi működési kiadása meghaladja a 25 milliárdot. Budapest teljesen felélte a tartalékait.
„Az elmúlt hetekben tárgyaltam a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselőivel is. Volt kávé, víz, a légkör sem volt ellenséges, de a kormányzati szereplők semmiféle ígéretet nem tettek, sőt még a tárgyalás lehetőségét sem nyitották meg Budapest számára, holott a rendszerváltás óta soha nem került ilyen mély pénzügyi krízisbe a főváros”
– összegzett Kiss Ambrus mai sajtótájékoztatóján. A szakember a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy még odáig sem jutottak el, hogy a kormány kért volna valamit – intézményt, céget, közszolgáltatást - a segítségnyújtás fejében. Még tárgyalóasztal sincs, amire kiteríthetnénk a lapokat – magyarázta a politikus, holott az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Budapest nélkül nem lehet úrrá lenni a válságon. Az ipari termelés csak Budapesten és környékén nőtt (5,5 százalék) az előző év azonos hónapjához képest a KSH friss adatai szerint. Arra a kérdésünkre azonban szemérmesen nem válaszolt, hogy a mely fázisban válhat fizetésképtelenné város.
A kritikus pénzügyi helyzet kialakulásában a főpolgármester-helyettes szerint döntő szerepet játszik a szolidaritási adó ellenzéki városvezetés hivatalba lépése utáni emelése. Ennek többlete 2020-2022 között önmagában 67,6 milliárdos kiadásnövekedés, amelyre rárakódik az infláció miatti elkerülhetetlen béremelés 45 milliárdja, valamint a közösségi közlekedés járvány miatti bevételkiesésének 81 milliárdja. A kamatkiadások 12,3 milliárdos plusz kiadást jelentenek, miközben a főváros legjelentősebb bevételi forrását jelentő iparűzési adó jogszabályi feltételeinek változása, valamint a 2021-es és 2022-es felezés összesen 80 milliárdot vett ki a fővárosi kasszából. Ezzel párhuzamosan – főként az energiaválság hatására – ugrásszerűen nőtt a város működési kiadása:
három év alatt csaknem 200 milliárddal kerül többe Budapest közszolgáltatásainak biztosítása, az intézményrendszer üzemeltetése.
Történt mindez úgy, hogy a Budapest-modell révén – az önkormányzat napi árfolyamon vásárolja az energiát – az idei első negyedévben 29 milliárdot sikerült megtakarítani. Enélkül már beszélni se lenne miről – tárta szét a karját Kiss Ambrus.
Karácsony Gergely jövő hét közepére túlélőterv kidolgozását kérte Kiss Ambrusról. De előre kikötötte, hogy a közszolgáltatások jelenlegi színvonala nem csökkenhet és a béreket mindenképpen ki kell fizetni. Az első intézkedésekről már a Fővárosi Közgyűlés áprilisi ülésén dönteni kell ahhoz, hogy a kiadásokat érdemben mérsékelhessék. Kiss Ambrus egyelőre nem tudott választ adni arra, hogy mely területeket érinthetik a megszorítások. Azt viszont leszögezte:
ne kérje tőle senki, hogy minden második köztéri lámpából csavarják ki a körtét. Adóemelésre nincs módja a városnak, újat sem vezetnének be.
A betervezett 16 milliárdos fejlesztési hitelt a kormánynak jóvá kell hagynia, de az nem fordítható működésre, mint ahogy az uniós források sem. Nem mintha olyan sokra számíthatnának, a település fejlesztési operatív programból például alig 4,5 százalék jut a fővárosra. A főpolgármesteri kabinet várhatóan a jövő héten tárgyalja a túlélőtervet.
A Fővárosi Önkormányzatnak nincs választása, el kell adni mindent, amit csak lehetUgyan milliárdokat spórolt Budapest az energiaköltségen, de az állami kompenzációra szükség leszNem először csapja meg a csőd szele a fővárosi önkormányzatot
2021 elején novemberre várták a fővárosi számlák kiürülését és másfél hétig valóban hitelből működött a város. De végül sikerült nullszaldósra kihozni az évet. Bár a BKV már akkor se költhetett az amortizáció pótlására, a Budapest Közúttól, az FKF köztisztasági ágától, valamint a Főkerttől jelentős forrásokat vont el az önkormányzat saját szorongatott helyzete miatt. Ráadásul egyre rövidülnek az időtávok: 2022-ben már nyáron mínuszba csúsztak, 2023-t pedig gyakorlatilag így is kezdték. Kiss Ambrus már 2021-ben azt írta a költségvetésben, hogyha semmi nem változik, akkor veszélybe kerül az önkormányzati közszolgáltatások működtetése. Erre az alapra rakódott rá a háború és az energiaválság. A fővárosi önkormányzat azonban azóta is működik. Kiss korábban a Népszava azon kérdésére, hogy nem kiáltanak-e túl korán és gyakran farkast azt válaszolta, hogy csupán őszinték. Szerinte sokan még mindig nem hiszik el, hogy egy ilyen nagy város is be tud dőlni. Egy 1,7 milliós város anyagi ellehetetlenülése nehezen modellezhető előre. A közszolgáltatások súlyos csökkentése a város működésképtelenségét, a gazdaság leállását eredményezné.
