Meglepő felismerésre jutott James Dennison, a firenzei Európai Egyetemi Intézet kutatója és Alexander Kustov, az Észak-Karolina Egyetem munkatársa. Megcáfolták azt az elméletet, amely szerint ha egy jobboldali populista párt jól szerepel egy parlamenti választáson, akkor negatív hatást gyakorol az adott társadalom menekültekkel kapcsolatos attitűdjére. A Public Opinion Quarterly című folyóiratban megjelent felmérésben arra a következtetésre jutnak, hogy a jobboldali populista választási sikerek az ellenkező hatást váltják ki, az emberek inkább együttéreznek a bevándorlókkal.
Dennison és Kustov összesen 24 európai ország 1989 és 2017 közötti választási eredményét elemezte. Egyebek mellett a német Alternatíva Németországért (AfD), az Osztrák Szabadságpárt, az előzőleg Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés, Matteo Salvini Ligája, Giorgia Meloni Olasz Testvérek nevű pártja, illetve a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) választási szereplését vették górcső alá. A tanulmányban fordított visszahatásnak nevezték, hogy a menekültek elleni hangulatkeltés éppen a populisták szándékaival ellentétes hatást ér el.
Az elemzett adatokból azonban nem lehet következtetéseket levonni e hatás lehetséges okairól. A szerzők feltételezései szerint a társadalomban a populisták sikere után felerősödnek azok az érzések, amelyek szerint el kell határolódni a külföldiek elleni hangulatkeltéstől. Annál is inkább, mivel korábbi kutatások szerint a jobboldali populisták szavazóit nagyobb agresszivitás jellemzi.
A kutatás azonban nem teljes, mivel a választási eredményeket csak 2017-ig dolgozták fel. Másrészt a szerzők által leírt trend Európa egészére vonatkozik, így az egyes országokban más és más eredmény születhet. Olaszországban most különösen időszerű a kérdés, mivel Giorgia Meloni kormánya egyre kevésbé tudja kezelni a menekülthullámot.
Január eleje óta összesen 32 ezren érkeztek sokszor lélekvesztő bárkákon a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba, háromszor annyian, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
S a neheze még hátra van, hiszen az időjárás javulásával még többen vállalhatják a veszélyes utat. A Tunéziától 185 kilométerre fekvő Lampedusa szigete máris elérte befogadóképességének határát: több mint 1800-an tartózkodnak az itteni menekültközpontban, amelyet legfeljebb 400 fő befogadására terveztek. "Sok a kisgyermekes nő és a kísérő nélküli kiskorú" - mondta Lorena Tortorici, a központ vezetője a Sky TG24 hírtelevíziónak.
A drámai helyzet hatására Giorgia Meloni jobboldali kormánya radikális döntést hozott: fél évre országos szükségállapotot hirdetett. Az intézkedést nemzeti katasztrófák, tragédiák során szokták meghozni, volt már ilyenre példa nagyobb földrengések után, vagy legutóbb a koronavírus-pandémia idején, amely Olaszországot különösen súlyosan érintette. Az ijesztő elnevezés ellenére inkább adminisztratív intézkedésről van szó: a "migrációs vészhelyzet" kihirdetésével az a cél, hogy könnyebben helyezzék át a szárazföldre a Lampedusán tengődő menekülteket, s biztosítsanak számukra új szálláshelyeket. Ez ugyanis a bürokratikus akadályok miatt nem olyan egyszerű. Eddig például az egyes kormányoknak közbeszerzési pályázatot kellett kiírniuk arra, ha a menekülteket át akarták szállítani Itália területére.
A menekültek elszállásolása szinte megoldhatatlan problémák elé állítja a kormányt. A szicíliai Cataniában, ahová sokakat Lampedusáról hoztak, a helyi polgári védelem sátorvárost épít. A szükségállapot kihirdetésére vonatkozó kérés épp Nello Musumeci volt szicíliai regionális elnöktől érkezett, aki Meloni kormányában a polgári védelmi és tengerpolitikai miniszteri tisztséget tölti be. Ám nem csak Szicília küzd szálláshiánnyal. Ezért a Meloni-kormány mind a 20 olasz régióban egy-egy nagy befogadó- és kitoloncolási központot akar létrehozni.
Az ellenzék felesleges pánikkeltéssel vádolta a kormányt. Pártjai úgy vélik, súlyos hiba volt a migrációt a természeti katasztrófák vagy a járvány szintjére helyezni. Jól látható, hogy Meloni Olasz Testvérek pártjának retorikája változott a menekültekkel szemben a tavaly szeptemberi parlamenti választási kampányhoz képest. Akkor egyenesen tengeri blokád bevezetését helyezte kilátásba a párt a menekülthullám megakadályozásáért, igaz, ez már akkor is irreális ígéret volt, hiszen menekültek ezreinek a biztos halálba küldését jelentené.
Február elején több mint 90 ember fulladt a tengerbe a calabriai tengerpartnál. A crotonei tornateremben lévő tucatnyi koporsó képei bejárták a világot;
az olasz hatóságokat azzal vádolták - nem segítettek időben. Ez a tragédia megváltoztatta a kormány hozzáállását is, azóta az olasz parti őrség ezreket mentett ki tengerből.
Meloni uniós szintű kérdéssé akarja emelni a menekülttémát, s olyan közös erőfeszítéseket szorgalmaz Brüsszellel, amellyel megkadályozhatók a hajók elindulása Észak-Afrikából, elsősorban Tunéziából. A kormányfő szerint hasonló megállapodást kellene kötni az észak-afrikai állammal, mint 2015-ben Törökországgal: vagyis Tunisz az uniós apanázs fejében gátolná a menekültek útra kelését. Egyelőre azonban nagyon távolinak tűnik, hogy egy ilyen egyezség szülessen.
