Hétfő esti határozataival a kormány további 131 milliárd forinttal csapolta meg az idén brutális méretűre, 2610 milliárd forintosra méretezett úgynevezett „rezsivédelmi alapot”. Ebből ráadásul 31 milliárdot teljesen új címen, a biztonsági energiatartalékok kezeléséért felelős Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) kapott meg. Előzetesen azt tudatosították a Közlöny olvasóiban, hogy az Orbán-kormány „a földgázellátás biztonságának fokozására rezsivédelmi készletezési szolgáltatást” is nyújt a népnek. A feladat ellátásával pedig az MSZKSZ-t bízták meg. Majd egy határozatban, már erre hivatkozva, a tavalyi kormányrendelet révén a szövetség által felhalmozott, 739 millió köbméter „különleges földgázkészlettel” kapcsolatos valamennyi, jóváhagyott kiadás fedezésére fizetnek 31 milliárdos „rezsivédelmi készletezési szolgáltatási ellentételezést”.
A kormány tavaly júliusban bízta meg az MSZKSZ-t – az eredendően is általa kezelt, jelenleg 1,2 milliárd köbméteres „biztonsági gázkészlet” mellett – további 740 millió köbméternyi „különleges földgázkészlet” felhalmozásával. Az intézkedést látszólag kétségkívül alátámaszthatta, hogy Putyin addig egymás után zárta el az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt tiltakozó uniós tagállamok gázcsapjait.
Ugyanakkor Orbán Viktor saját Kreml-barát politikája ismeretében bízhatott abban, hogy Magyarország orosz gázellátása mindezen körülmények között is zavartalan marad. Ezt amúgy az élet igazolta volna: Orbán Unión belüli, oroszokat segítő lépéseit Putyin máig gázellátásunk párját ritkító zavartalanságával jutalmazta. Másrészt viszont a piaci gázárak épp akkor jártak a csúcson, a 2020 közepi mélypont százszorosán. (Magyarország - amiként azt lapunk, a kormányállításokkal szemben, többször bizonyította – az oroszoknak, ez alapján, de ennél is többet fizet.) A kormány az MSZKSZ beszerzését fedező hitel visszafizetésére eredendően 1,85 milliárd eurós – mai áron közel 690 milliárdos - áron kezességet vállalt, amit októberben 2,012 milliárd euróra – mintegy 750 milliárdra - emeltek.
Az MSZKSZ-nek a „különleges” gázt az állami MVM-től kellett beszereznie. Hogy az állami garanciakeretből végül is pontosan mennyit költöttek az ügyletre, illetve az MSZKSZ mely hitelintézetektől és milyen kamatra kapott ehhez hitelt, korábbi érdeklődésünkre a szervezetnél nem árulták el. Mindenesetre, ha a „különleges földgáz” az állami garanciával megegyező összegbe került, akkori euróárfolyamon még az augusztus végi tőzsdei csúcsokat is meghaladó, 1100 forint feletti köbméterár becsülhető. (A hazai olaj- és gázvésztartalékok pénzügyeire korábban az MSZKSZ nem igényelt állami védőhálót: saját jogon felvett hiteleik kamatait a hazai energiacégek – nyilván a fogyasztókra terhelt – „tagdíj-befizetéseiből” állják, biztosítékként pedig a bankok eddig elfogadták a készleteket.) Mindazonáltal márciusi megkeresésünkre az MSZKSZ-nél úgy fogalmaztak, hogy „állami támogatás igénybe vételére nem került sor”. A jelek szerint ugyanakkor a hitel visszafizetéséhez most mégis hibádzik legalább 31 milliárd. (Még úgy is, hogy április 1-től az MSZKSZ, amennyivel csökkentette a rendelet a tagoktól a különleges készlet miatt beszedendő díjat, annyival növelte a „normál” díj szintjét.) Ez annál is inkább fájó, mert az orosz gázszállítások zavartalansága miatt a vésztartalékok felszabadítása végül szóba se került, ellenben a jogszabályok miatt a méregdrága „különleges földgázkészlet” beszerzési ár alatt nem értékesíthető.
Újabb százmilliárd az MVM-nek
A kormány hétfő esti határozatával további százmilliárd forint kifizetését hagyta jóvá a rezsialapból az MVM számára „rezsivédelmi szolgáltatás” címén. A kormány tavaly óta ezen a soron ellentételezi az állami vállalatnak az orosz gáz magas árú bevásárlásán és alacsony – „rezsicsökkentett” – eladásán keletkező veszteségét. Mindazonáltal a tőzsdei gázárak tavaly óta a töredékükre estek, ami jelentősen csökkentheti az MVM támogatási igényét, illetve a rezsialapra nehezedő kifizetési nyomást. Amiként arról korábban beszámoltunk, az MVM e jogcímen tavaly és idén is több százmilliárd forintot kapott. A rezsialapot a kormány a különböző ágazatokra kivetett extraadókból, illetve a költségvetésből tölti fel. A kormány további, hétfő esti rendeletei szerint azon kisvállalkozások, egyházak, egyesületek és alapítványok számára, amelyek hatósági energiaár-jogosultságuk tavaly megszűnt, viszont az év végéig, más szolgáltatóval nem szerződvén, az MVM szabott tarifájú vevőivé váltak, május 1-től áramdíjuk 59, gáztarifájuk pedig 52 százalékkal csökken. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter április eleji tájékoztatása szerint eme áramtarifa kilowattóránként 196 forintról 80 forintra, a gázé pedig megajoule-onként 21 forintról 10 forintra csökken.