Újabb sajátos elgondolással jelentkezett a krónikusan alacsony vízszintű Velencei-tó megmentésére Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője - derül ki a feol.hu megyei lap tudósításából. Mint emlékezetes, a politikus 2021 nyarán azt jelentette be, hogy „heteken belül” megindul a tó vízpótlása a kincsesbányai karsztvízkészletből – hogy ez miért kivitelezhetetlen, azt akkor lapunk részletesen megírta (természetesen nem történt ilyesmi).
Tessely most az új tervet a tó megmentése érdekében tett „újabb kormányzati lépésként” aposztrofálta, ám ez a megfogalmazás sem tényszerű, mivel a kormányzat a jelenlegi, immár több éve tartó vízhiányos állapotban semmit sem tett a vízszint emeléséért. Hogy most mégis magasabb a vízszint a tavalyinál, az kizárólag az átlagosnál több csapadéknak köszönhető. A Pátkai és a Zámolyi tározókból, valamint a Császár-vízből álló, meglehetősen elhanyagolt, feliszapolódott állapotban lévő vízpótló rendszerhez nem nyúltak hozzá (jellemző adat, hogy a két tározó közül a nagyobbik, elvileg 7,9 millió köbméter vizet képes befogadni, gyakorlatilag viszont csak 2,9 millió köbméter a kapacitása, a medre nagy részét ugyanis iszap tölti ki).
Amennyiben a parlamenti képviselőnek hinni lehet, most az utóbbival, vagyis más vízgyűjtőről szerzett víz átvezetésével próbálkoznának: a csákvári szennyíztisztító telep tisztított szennyizét vinnék a Velencei-tóhoz.
A Tessely által elmondottak szerint a szennyvizet a Csákvár alatti Csíkvarsai rétre vezetnék, ahol az – a megyei lap tudósítása szerint -”természetes módon tisztulva kerülhet a Velencei-tó területére”. Ez napi 800 köbmétert jelentene, további 200 köbmétert pedig a csákberényi szennyíztisztítóból nyernének.
Összesen napi 1000 köbméternyi vízről lenne tehát szó. Hogy ez mennyit segítene a tavon, annak érzékeltetésére érdemes felidézni, hogy meleg nyári időben ennek a mennyiségnek naponta a 250-szerese távozik a tóból párolgás formájában.
Amiről tehát a fideszes képviselő beszél, az nem vízpótlás, hanem tipikus látványpolitizálás, de van vele súlyosabb probléma is: ellentétes a hatályos jogszabályi előírásokkal.
Magyarországon, illetve mindenhol az Európai Unióban a tisztított szennyvíz is szennyvíznek minősül, mivel a szennyezőanyag-tartalma jellemzően magasabb a természetes vizekénél. Ez elsősorban a szervestápanyag-tartalomra igaz. Emlékeztetőül: a települési szennyvíz úgy „készül”, hogy leöblítjük például a WC-t, annak tartalma a csatornán keresztül eljut a szennyvíztisztítóba, majd ott mechanikai és biológia módszerekkel eltávolítják belőle a szennyező anyagok egy részét. Ami marad, az még mindig kiváló tápanyag az algák és a magasabb rendű növények számára, vagyis eutrofizációt okoz – ez olyan negatív környezeti hatás, ami a sekély vizű Velencei-tavat a szennyvízbevezetés nélkül is erősen fenyegeti.
A fentiek miatt tisztított szennyvizet a felszíni vizekbe juttatni csak szigorú korlátozások betartásával lehet. A legkeményebb korlát, hogy a vonatkozó kormányrendelet szerint kategorikusan tilos a szennyvíz felhasználása védett területen, továbbá a felszíni vizek parti sávjában. Márpedig a Tessely által említett Csíkvarsai rét védett terület, a Császár-víz velencei-tavi torkolata pedig a tó legféltettebb nemzeti parki rezervátumterülete, ahova még belépni sem szabad.
Pintér Sándor tárcájánál a Velencei-tó sorsa, a vízpótlásra ugyan létezik terv, de nem publikusBlöffnek látszó vízpótlás VelencénA Velencei-tó fő problémáját az jelenti, hogy a vízgyűjtő területe immár évtizedes átlagban vízhiányos, vagyis a lehulló és a tó medrébe jutó csapadék nem pótolja a párolgási veszteséget, illetve a dinnyési csatorna felé történő esetenkénti vízleeresztéseket. Ezen a helyzeten érdemben a két meglévő tározó és a Császár víz medrének kitakarításával (utóbbit gátolja, hogy a torkolat védettsége miatt ott nehéz földmunkákat végezni), illetve a csapadékot felfogó további tározók kialakításával, összességében mindenképpen tízmilliárdos nagyságrendű ráfordítással lehetne változtatni. Amíg erre a kormány nem biztosít forrásokat – miközben a tó körbebetonozására és ezzel a természetes vízutánpótlás egy részének elzására azért jutott mintegy 14 milliárd, további 43 milliárd forintból pedig sportközpont épül az északi parton –, addig minden vízpótlási ígéret illuzórikus. A Tessely Zoltán által ismertetett javaslat azonban amellett, hogy jogsértő és volumenében is alkalmatlan a probléma kezelésére, ökológiailag is kockázatos lenne, így a tó akkor jár a legjobban, ha ez is a képviselő korábbi tómentő ötleteinek sorsára jut.
