Az Ukrajna elleni orosz agresszió tavaly február 24-i kezdete óta először látogatott a háború sújtotta országba Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az előre be nem jelentett vizit, amelynek programja biztonsági okokból mindvégig titkos volt, végül közös Stoltenberg-Zelenszkij sajtótájékoztatóval végződött. Ezen a nyugati katonai szövetség vezetője számos jelentős, gesztusértékű bejelentést tett. Többek között kiderült, hogy Zelenszkij elnök részt fog venni a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján, ahol felveti majd „a tagság, és a biztonsági garanciák kérdését".
Az ukrán államfő ezúttal személyesen ismételte meg többször elhangzott nyilvános kérését országa mielőbbi NATO-tagságára vonatkozóan. Stoltenberg ugyan hangsúlyozta, hogy "Ukrajna jogszerű helye, Ukrajna jövője a NATO-ban van", de konkrét ígéretet e téren ezúttal sem tett, egy több évre szóló támogatási kezdeményezésről tárgyalt az ukrán elnökkel.
A sajtótájékoztatón a főtitkár hangsúlyozta: Ukrajna NATO-tagságának és biztonsági garanciáinak kérdése kiemelt helyen szerepel majd a vilniusi NATO-csúcstalálkozón és aláhúzta, hogy "Ukrajna jövője a NATO-ban van. Ebben minden szövetséges egyetért". Ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetség most leginkább "Ukrajna érvényesülésére" fókuszál.
Stoltenberg az ukrán NATO-csatlakozást sürgető kijelentések kapcsán, már többször, rendszerint különböző sajtótájékoztatókon, újságírói kérdésre válaszolva burkoltan bár, de elmondta, jelenlegi helyzetben nem lehetséges Ukrajna felvétele a katonai szövetségbe, arról csakis a háború befejezése után lehet szó.
Stoltenberg a NATO-tagországok külügyminisztereinek idén februári kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón is egy, az Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva is csak annyit mondott, hogy jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Mindaddig nem lehet a NATO-csatlakozásról tárgyalni, míg Ukrajna nem győz szuverén és független államként. „Ez az integráció egyetlen útja”, fogalmazott a főtitkár.
A katonai szövetség vonakodása érthető, hiszen egy ország NATO integrációjának megvannak a maga politikai, gazdasági és biztonságpolitikai feltételei, amelyeknek Ukrajna nem tesz eleget. Ezen túlmenően egy esetleges csatlakozás esetén kötelező lenne az 5. cikkely Ukrajnára vonatkozóan is. E sokat hivatkozott cikkely azt írja elő, hogy bármely tagállam elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül, arra ekként válaszol a NATO, és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. Vagyis ez közvetlen háborút jelentene Oroszországgal, amitől mindeddig mind a NATO, mind annak vezető hatalma, az Egyesült Államok, kategorikusan elzárkózott, nem küldött csapatokat, csupán haditechnikát a megtámadott országnak.
A Kreml azonban így is azonnal és ingerülten reagált Stoltenberg kijevi útjára. „Oroszország ukrajnai katonai hadjáratának egyik célja, hogy megakadályozza az ország NATO-csatlakozását. Ellenkező esetben ez komoly veszélyt jelentene országunk biztonságára'” - kommentálta az észak-atlanti szövetség főtitkárának kijevi látogatását Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ukrajna NATO-csatlakozási kilátásairól szóló kérdésre Putyin elnök szóvivője csak annyit mondott, hogy ezt nem tudja megítélni.