MÁV;drágulás;Vitézy Dávid;kiadások;áramár;romlás;Összeomlás;vasúti pálya;

Vitézy Dávid szerint összeomolhat a teljes kelet-magyarországi vasúti menetrend

A volt közlekedési államtitkár szerint az állami cég saját maga hívta fel a figyelmet arra, hogy  pályaállapot-romlás miatt jövőre a vonatok többsége lelassul és nőhet a menetidő.

Évtizedes távlatban nem látott pályaállapot-romlással tervez a MÁV a vasúti fővonalakon a következő menetrendi évre – állapította meg Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár pénteki Facebook-bejegyzésében a vasúttársaság által nyilvánosságra hozott – a laikus közönség számára is szépen kimunkált, könnyen érthető – infografikák alapján, amelyeket „nyilvános segélykiáltásnak” tart. Az iho.hu közlekedési szakportál által is bemutatott valamint a MÁV szakmai konferenciáin is ismertetett tervek szerint a 2023/24-re a visszaesés jó néhány mellékvonalat érint majd, de fontos fővonalakon is negatív változásokra lehet számítani.

Vitézy felhívja a figyelmet, ha az előrejelzés valóra válik, Magyarország kiemelt vasúti fővonalain nő a menetidő, például Szeged felé 13, Nyíregyháza felé 5, Miskolc felé 7 perccel lassulnának az InterCityk és a többi vonat is. – Ez azonban azt is jelentené, hogy nem csak ennyit lassulnának a vonatok, hanem a teljes kelet-magyarországi ütemes menetrend összeomlana, a csatlakozási rendszereivel együtt – írja a tavaly novemberben Technológiai és Ipari Minisztérium volt államtitkára, akinek nem volt maradása azután, hogy a Lázár János vezette építési tárca a közlekedés területét is megkapta. Vitézy Dávid külön érthetetlennek tartja, hogy az elmúlt két évtizedben európai uniós forrásokból teljesen felújított vasútvonalakon is megjelennének a lassújelek, például a Budapest - Debrecen fővonalon.

Az iho.hu szerint jelenleg a vasúti pályák állapotának fenntartása is gyakorlatilag teljesíthetetlen feladat elé állítja a MÁV-ot, mely hatalmas pluszkiadásokkal néz szembe. A portál szerint a Covid-járvány után Ukrajnában dúló háború jelentősen megemelte a vontatási energia árát. – Míg 2020-ban egy kilowattórányi villamos energia átlagosan harminc forintba került, tavaly augusztusban már négyszázat kellett érte fizetni, de a havi átlagár is kétszáz forint körül volt.  A vasúttársaság ráadásul nem a legjobb villamosenergia-beszerzési stratégiát választotta, ez 2022-ben 200 milliárd forint pluszköltséget jelentett, amit ki kell gazdálkodni. Ugyanakkor cikk szerint a bérekből az állandó munkaerőhiány okán nem lehet, így a pálya- és a járműfenntartástól vontak és vonnak majd el komoly összegeket.