Az Orbán-kormány már három éve Magyarországon lévő kínai bankot nyitott meg nagy felhajtással

Nagy kommunikációs felhajtás mellett üdvözölte az MNB és a kabinet a Kínai Építési Bank fióknyitását a héten. Csakhogy a pénzintézet 2020 óta Budapesten van és 2022-től működik.

Megadta a módját a Kínai Építési Bank (China Construction Bank, CCB) „fogadásának” a magyar jegybank és a kormányzat a héten. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán üzleti ebéden fogadta a CCB elnökét, aki – az MTI tudósítása szerint – a pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe megnyitójára érkezett az országba. Ez követően Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Pesti Vigadóban tartott sajtótájékoztatón gratulált a CCB budapesti fióktelepének létrejöttéhez. Csütörtökön a kínai bank elnökét, Tien Kuo Li-t a Karmelitában Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta.

Az óriási kormányzati kommunikációs felhajtásban elsikkadt egy részlet, mégpedig az, hogy mikor nyitott meg a CCB. Ezt alighanem azért nem hangsúlyozták,

Az MTI már 2020 márciusában fotóval illusztrálva számolt be arról: a koronavírus-járvány nyomán mintegy 20 ezer kínai maszk érkezett Budapestre a CCB „leendő magyarországi fiókjába”. A bank budapesti fióktelepe már 2020 júniusában megkapta a működési engedélyt, és 2021 októbere óta üzemel a Szabadság téri Bankcenterben, a másik kínai óriásbank, a Bank of China (BOC) irodája mellett.

A CCB-nek Magyarországon már a 2021-es évről is van a beszámolója. E szerint már 2021-ben úgy tervezték, hogy 2022 második felében megkezdik a hitel- és betéti szolgáltatásokat az ügyfeleiknek. A kínai bank luxemburgi anyacége „elkötelezte magát, hogy 2022-ben megkezdi magyarországi banki tevékenységét.” Onnantól pedig a bank Magyarországon a CCB csoport meglévő ügyfélkörére építve „lépésről lépésre saját marketingkezdeményezéseket indít, hogy piaci részesedést szerezzen a magyar vállalati szegmensben.” Mellesleg itteni hitelnyújtáshoz akár még erre sem lett volna feltétlen szükség:

A magyar CCB fiók ugyanis a 2019-ben alapított luxemburgi európia leánycég fiókjaként működik, így a CCB-nek a magyaron kívül öt másik fiókja van Európában, Párizsban, Amszterdamban, Barcelonában, Milánóban és a régiónkon belül Varsóban is. A fióktelep működésnek az az előnye: ha egy bank már megszerezte valamely uniós országban a működési engedélyt, akkor ezt a procedúrát egy másik tagállamban már nem kell az elejéről kezdeni, innentől a banknak csak bejelentési kötelezettsége van a pénzügyi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank felé. Bár a bank működését elsősorban a luxemburgi pénzügyi felügyelet ellenőrzi, mint megtudtuk,

Pénteken már a Magyar Távirati Iroda is úgy fogalmazott egy tudósításban: „A China Construction Bank (Kínai Építési Bank, CCB), amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete, magyarországi működését 2022 júniusában kezdte meg.”

Lapunk megkereste a kormányzatot és a kínai bankot is. Többek között arról érdeklődtünk,

A Telex ugyanis arról írt a napokban, hogy a Vodafone megszerzéséhez a Magyar Fejlesztési Bank hitele mellett egy javarészt kínai bankokból álló szindikált hitelre is szükség volt, amelyet az 51 százalékos, többségi tulajdont megszerző 4iG az állami Eximbankon keresztül kapott meg. A hírportál szerint ehhez három kínai pénzintézet jöhetett ehhez szóba: a CCB mellett a 2002 óta itt lévő Bank of China és a Kínai Kereskedelmi Bank (Industrial and Commercial Bank of China – ICBC).

A CCB-nél az iránt is érdeklődtünk,

Kérdéseinkre a kabinet és a bank sem válaszolt.

A keleti kölcsönök kérdése azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy azok nem kockázat nélküliek. A kínai adósságcsapdába került balkáni országok példája nyomán az Európai Parlament 2022-es jelentéséből kiderül például az: a pekingi pénzből finanszírozott beruházások sokaságánál sérültek dolgozói- és emberi jogok, környezetvédelmi elvek. Ráadásul sok esetben a meglehetősen előnytelen feltételekkel nyújtott hiteleket Kína jobbára arra használja,

Ment a moszkvai, jött a pekingi pénzközpont

Különös egybeesés, hogy a kémbank néven elhíresült, budapesti székhelyű, orosz többségi, magyar kisebbségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) épp szerdán tett közzé közleményt arról, hogy elhagyja az országot. Azon a napon, amikor a magyar kormány fogadta a három éve itt lévő kínai bankot. A kémbank távozásának híre korántsem volt váratlan, régóta tudni lehetett, hogy az intézmény ellehetetlenült – miközben az Orbán-kormány súlyos presztízsveszteséget szenvedett el azzal, hogy a keleti nyitás jegyében a 2019-ben, szintén nagy felhajtás közepette fogadott IIB befejezi itteni működését. Mint arról többször írtunk, a bankból sorra szálltak ki az uniós tagországok, utolsóként Magyarország jelezte kilépését, miután az Egyesült Államok erősen presszionálta erre. Az IIB-be az évek során 74 milliárd forint közpénzt pumpált a kormány, annak ellenére is, hogy egymást érték a biztonsági figyelmeztetések arról: a bank hírszerzési fedőcégként is funkcionál és a Kreml hatalmi nyomásgyakorló eszközének a része. Erősen kétséges, hogy a magyar adófizetők pénzét vissza tudja-e szerezni a kabinet.