Európai Unió;Orbán-kormány;Magyarország;megállapodás;igazságügyi reform;

A feltételes megállapodás megvan Budapest és Brüsszel között, 13 milliárd euró a tét

A biztosokon a sor, hogy értékeljék az elvárt igazságügyi reformot az uniós támogatás folyósításáért.

Szakértői szinten megszületett a feltételes megállapodás Brüsszel és Budapest között arról az igazságügyi reformcsomagról, amely a Magyarországnak 2021-2027 között jutó felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítélésének legfontosabb feltétele – értesült a Népszava több, egymástól független uniós forrástól.

Az egyezségre még rá kell bólintaniuk a biztosoknak és a bizottsági elnöknek, vagyis a politikai jóváhagyás hátravan. Beszélgetőpartnereink az Európai Unió székhelyén óvatosan nyilatkoztak a kilátásokról, mivel az egyeztetett szöveg fennakadhat az utolsó szűrőn. Nem ez lenne az első eset, hogy az Európai Bizottságon (EB) belüli politikai egyeztetéseken elvérzik egy szakértők által nyélbe ütött kompromisszum. A reformcsomagot csak a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testületnek kell elfogadnia, a tagállamoknak ebben a döntéshozatali folyamatban nem osztottak lapot.

Az EB tavaly decemberben adott zöld utat a kohéziós források magyarországi felhasználását részletező partnerségi megállapodásnak és a hozzá tartozó operatív programoknak. Ennek megfelelően a jelenlegi hétéves pénzügyi időszakban az ország csaknem 22 milliárd eurót költhet többek között infrastrukturális fejlesztésekre, az energiahatékonyság javítására, társadalmi integrációra. Az uniós testület azonban úgy döntött, hogy mindaddig nem téríti meg a felzárkóztatást szolgáló projektekre költött pénzt, amíg az Országgyűlés le nem szereli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályait. Erre az Orbán-kormány egyébként is kötelezettséget vállalt, amikor megegyezett az uniós intézményekkel a járvány utáni helyreállítási alapból kapható támogatásról.

A 22 milliárdos kohéziós borítékból egy külön eljárásban 6,3 milliárdot zároltak a közösségi pénzekkel elkövetett rendszerszintű korrupció miatt, további 2,5 milliárdot pedig az egyetemi szabadságot, a melegeket és a migránsokat érintő jogsértésekért.

Vagyis az igazságügyi reformról várhatóan megszülető végleges megállapodást követően nagyjából 13 milliárd eurónyi támogatás szabadulhat fel.

Elvárás volt, hogy az alku nyomán erősebb hatásköröket adjanak az Országos Bírói Tanácsnak, erősítsék meg a Kúria függetlenségét, számolják fel annak akadályait, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak, és szüntessék meg a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák. Ha a változtatásokat tartalmazó törvénytervezeteket politikai szinten is szentesítik Brüsszelben, akkor nem marad más hátra, mint hogy a kormány beterjessze azokat az Országgyűlés elé. A jóváhagyott jogszabályok kedvező brüsszeli értékelése után megnyílhat a kohéziós pénzcsap.

Információink szerint a jogállamisági eljárásban felfüggesztett 6,3 milliárd euró, valamint a helyreállítási alapból járó 5,8 milliárd sorsa még bizonytalan, mert az Orbán-kormány nem siet a korrupciót letörő intézkedésekkel.

A magyar sajtóban elsőként közölt információnknak megfelelően Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn késő délelőtt bejelentést is tett a megállapodásról a Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal folytatott tárgyalásai után.