oktatás;Orbán-kormány;Magyarország;Európai Parlament;törvény;levél;Ursula von der Leyen;szivárványcsalád;

Drákói szigort követelnek Magyarországgal szemben Ursula von der Leyentől

Ne fizessen az EU, ha a pedagógusi státusztörvény és a panasztörvény a jelenlegi formájában hatályba lép – kérik az Európai Parlament frakcióvezetői. 

Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az Európai Parlament öt meghatározó politikai csoportjának vezetője, hogy kifejezze „mélységes aggodalmát” a legutóbbi magyarországi jogalkotási fejleményekkel kapcsolatban.

A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak szerint a közoktatásban foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezet és a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény aktualizálása – amely lehetővé tenné, hogy az állampolgárok bejelentést tegyenek a magyar életmóddal ellentétes tevékenységekről – hozzájárulnának a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához Magyarországon.

A pedagógusi státusztörvény jelenlegi formájában nem csak a 100 ezer tanárt érintené súlyosan, hanem az 1,3 millió gyerek minőségi oktatáshoz való hozzáférését. A panasztörvényként elhíresült jogszabály hatályba lépése pedig komoly veszélyt jelentene az LMBTQI emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára — áll a levélben, amelyet a Zöldek politikai csoportja kezdeményezett.

Az öt frakcióvezető véleménye szerint ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadná el a törvényeket, akkor Magyarország szembemenne azokkal a vállalásokkal, amelyeket az 5,8 milliárd eurós helyreállítási támogatáshoz és a 22 milliárd eurós felzárkóztatási alaphoz való teljes hozzáférése érdekében tett.

A kormány a 97 oldalas státusztörvény tervezetének nyilvános vitájára hat napot szánt, ami az aláírók szerint sérti a „jogalkotás minőségének javítása” keretében vállalt kötelezettséget. Az eljárás ugyancsak sérti a „tanári hivatás vonzerejének javítására” tett magyar vállalást. Mindez lehetetlenné teszi, hogy a Bizottság a helyreállítási alapból kifizesse az első részletet, ha majd a kormány benyújtja a számlát, vélik a parlamenti politikusok.

Mivel a stáusztörvényben szereplő rendelkezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlásához vezetnének, ezért a kohéziós támogatások egy részének folyósítását ezek visszavonásához kell kötni, javasolják a frakcióvezetők, akik szerint a magyar jogállamiság veszélyeztetése miatt elindult hetes cikkelyes eljárás keretében a tagállami kormányoknak sürgősen ajánlásokat kell tenniük az Orbán-kormány számára. Végül felkérik az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt annak vizsgálatakor, hogy a közérdekű bejelentőkről szóló uniós irányelv magyarországi átültetése megfelel-e az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak.

Mint beszámoltunk róla, Novák Katalin köztársasági elnök pénteken elutasította a panasztörvény aláírását és visszaküldte a parlamentnek. A tanárok és diákok jelenleg is sztrájkolnak és tiltakoznak a státusztörvény ellen.