Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar jogszabályok milyen új korlátozásokat vezetnek be, különösen a kiskereskedelemben. Tisztában vagyunk ezeknek a megszorításoknak a külföldi vállalatokra gyakorolt hatásával – szögezte le a brüsszeli testület belső piaci főigazgatóságának egyik vezető munkatársa az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságában tartott keddi meghallgatáson. A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar kormány valóban megpróbálja-e ellehetetleníteni egyes külföldi cégek magyarországi tevékenységét, ahogyan azt a német Der Spiegel című lap néhány hete megszellőztette.
Az újság — német cégvezetők és politikusok véleményére alapozva – arról írt, hogy hogy Orbán Viktor újabban maffiamódszerekkel igyekszik kiszorítani német vállalatokat Magyarországról.
A parlamenti szakbizottság nyilvános ülésen hallgatta meg a témáról az Európai Bizottság (EB) tisztviselőit és a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatóját, Martin József Pétert. Ezt követően francia, német, magyar, és osztrák vállalatok képviselői beszéltek a tapasztalataikról zárt ajtók mögött. A megbeszélés tartalmát ismerő forrásunk szerint a felszólalók arra panaszkodtak, hogy a magyar kormány igyekszik a cégek életét megkeseríteni, elsősorban a stratégiainak nyilvánított ágazatokban. Egy kiskereskedelmi lánc vezetője például azt rótta fel, hogy az élelmiszer-árstop hatósági ellenőrzése teljesen mértéket vesztett.
Nemet mondtak a valódi civilek a magyar korrupciós országjelentésreAz EB meghívottjai megerősítették, hogy a testület, ahogy eddig, úgy ezután sem fog habozni, hogy éljen az eszközeivel és kötelezettségszegési eljárást indítson, ha úgy ítéli meg, hogy a meghozott intézkedések sértik az Unió belső piacát. Emlékeztettek, hogy már számos ilyen eljárást kezdeményeztek, például azért, mert Magyarország eltérő üzemanyagárakat szabott meg a külföldi, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járművek esetében, vagy azért, mert jogellenesen korlátozta az építőanyagok kivitelét. Felidézték, hogy az Orbán-kormánynak címzett 2020-as gazdaságpolitikai ajánlásokban szerepel az a kitétel, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések ne befolyásolják az üzleti tevékenységet és a szabályozási környezet stabilitását. Ezt az ajánlást a jövő hónapban megjelenő országértékelés is tartalmazni fogja. Hasonló megfogalmazást tartalmaz a 2021-es jogállamisági jelentés, amely az idei beszámolóba is be fog kerülni – hangzott el.
Martin József Péter felszólalásában nemzetközi felmérésekre és a TI saját kutatásaira támaszkodva mutatta be, hogy a rendszerszintű korrupció hogyan segíti az állami és magánvagyonok átcsoportosítását a kormánybarát cégekhez.
Becslések szerint a magyar gazdaság 25-30 százalékát ezek a „fideszes cimborák” uralják.
A TI ügyvezető igazgató szerint széles a diszkrimináció eszköztára, beletartozik a közbeszerzés, a vagyontárgyak államosítása, majd átjátszása kormánypárti cégeknek, a kiszemelt cégek zsarolása és zaklatása az adóhivatal vagy más állami szereplők által. Bevált módszer a piac manipulálása állami szabályozással, többletadók bevezetésével, az export korlátozásával vagy az engedélyek felülvizsgálatával. A „visszautasíthatatlan” ajánlatok és a dohánykereskedelemre vagy a kaszinókra alkalmazott ellenséges felvásárlások ugyancsak az Orbán-kormány barátainak kedveznek. A legutóbbi időkig a német vállalatok kedvezően nyilatkoztak a magyarországi befektetési lehetőségekről, de ez változik: a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése szerint a német vállalatok 18 százaléka hiányolja a jogbiztonságot Magyarországon – idézte a statisztikát Martin József Péter.
Civilek értékelése a feltételek teljesítéséről
„Az Orbán-kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióllenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan” – írta közös közleményében hat jogvédő civil szervezet. Szerintük az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében megszabott 27 szuperfeltételből Magyarország hetet részben, hetet pedig egyáltalán nem teljesített. A civilek felajánlották segítségüket, tapasztalataikat és tanácsaikat a jogállamiság megerősítése érdekében.
