Titkos küldetésről tárgyalt Ferenc pápa Budapesten

Gondolhatja, hogy nem csak a Piroska és a farkasról beszélgettünk – válaszolta a katolikus egyházfő a Hilarion metropolitával tartott találkozójáról és az orosz-ukrán békéről szóló kérdésre vasárnap este a hazafelé tartó repülőútján.

Bizonyságot nyert, hogy Ferenc pápa nem hirtelen ötlettől vezérelve szakított időt egy találkozóra Hilarion budapesti és magyarországi orosz ortodox metropolitával a háromnapos budapesti látogatása alatt. Ezt maga a katolikus egyházfő tette egyértelművé a Rómába tartó repülőúton tartott, ilyenkor hagyományosnak számító sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztatón – derül ki a Vatican News híréből – Ferenc pápa több kérdést is kapott a találkozóiról, szóba került, miről beszélgettek Hilarion metropolitával. Bár a megbeszélés nem szerepelt Ferenc pápa hivatalos programjában, a válaszaiból azonban kiderült, hogy nagyon is előre tervezett volt a látogatás.

Amikor felmerült a kérdés, hogy Hilarion, esetleg Orbán Viktor segíthet-e egy találkozó megszervezésében a katolikus egyházfő és Vlagyimir Putyin között, Ferenc pápa így válaszolt:

Természetesen erről is volt szó. Mindezt megvitattuk, mert mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok bármit megtenni a békért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre még nem nyilvános. Ha az lesz, majd beszélek róla – ígért későbbre tájékoztatást. Mint fogalmazott, Hilarion intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, mert - tetszik, nem tetszik - ha ökuménéről beszélünk, akkor mindenkinek kezet kell nyújtani.

Az interjúban szóba került az is, hogy Ukrajna miniszterelnöke a pápa segítségét kérte arra, engedjék vissza hazájukba az Oroszországba deportált ukrán gyermekeket. Az egyházfő úgy válaszolt, megpróbál segíteni, s hozzátette, a Szentszék már korábban is volt közvetítő fogolycsere-megállapodásokban. Felhívta figyelmet arra is, hogy meg kell védeni azokat a nőket, akik a háború elől Olaszországba, Spanyolországba, Lengyelországba vagy Magyarországra menekülnek.

A sajtótájékoztatón Ferenc pápát kérdezték a bevándorlásról is. Ez elég neuralgikus pont a magyar-vatikáni viszonyban, amíg ugyanis a katolikus egyházfő a vasárnap reggeli Kossuth téri prédikációjában is mindenkit arra buzdított, hogy legyen befogadó, az Orbán-kormány a közös felelősségvállalás is elutasítja az ügyben. Ferenc pápa most azt mondta, a bevándorlás egy olyan probléma, amelyet Európának kézbe kell vennie. – A helyzetet Ciprus, Málta, Spanyolország, Olaszország és Görögország sínyli meg a legjobban, hiszen a bevándorlók többsége az ő területükön ér partot. Ha Európa nem lép és osztja el igazságosan őket, akkor ezek az országok egyedül maradnak a problémával. Azt hiszem, Európának valahogyan éreztetnie kellene, hogy Európai Unióként működik egy ilyen helyzetben is – tehtette ki Ferenc pápa, a hangsúlyt egyértelműen az unió szóra helyezve.

A sajtótájékoztatón esett szó azokról a benyomásokról is, amelyeket a katolikus egyházfő Magyarországról és a magyarokról szerzett. Elmesélte, hogy átélte mindazt a lelkesedést és aztán a csalódást, amelyet 1956 jelentett, személyesen pedig az 1960-as években Argentínában találkozott magyarokkal először, azokkal a jezsuitákkal, akiknek el kellett hagyniuk a hazájukat. Nekik Buenos Airestől húsz kilométerre volt egy iskolájuk, ahova benézett havonta kétszer, de ismert világi magyarokat is. – A nyelvüket soha nem értettem. Két szót jegyeztem meg, azt, hogy gulyás és azt, hogy tokaji – árulta el.

A kérdésre, hogy akkor milyen nyelven beszélgettek, Ferenc pápa így felelt: – Németül és angolul. A magyart nem beszélik Magyarországon kívül, csak a mennyországban, mert egy örökkévalóságig tart megtanulni.