„Aki Gotlandon ül, az irányítja a Balti-tenger nagy részét” – állítják a katonai szakértőkkel egybehangzóan a helyi lakosok. Egy festői szépségű, közkedvelt balti-tengeri svéd üdülőparadicsomról van szó, amely évtizedek óta mágnesként vonzza a turistákat, évente mintegy kétmilliót. Gotland egy 170 kilométeres sziget, amelyet természeti adottságain túl békés, nyugodt világa, érintetlensége, viking kori települései és ikonikus sziklái tettek híressé az üdülni vágyók körében.
Az Ukrajna elleni teljeskörű orosz invázió kezdete óta azonban felütötte fejét az aggodalom a demilitarizált béke szigetén, önvédelmi csoportokat alakítottak ki a helyiek, a sziget egyetlen lőterén gyakorlatozni kezdtek és tavaly májusban már az Euronews is arról számolt be, hogy az önkéntes osztagok önvédelmi hadgyakorlatokat tartanak, ahol egy esetleges orosz támadás elleni védelmet gyakorolják.
Svédország tavaly május közepén kérte hivatalosan felvételét a NATO-ba, de Gotlandon már ezt megelőzően elkezdték megerősíteni a svéd katonai jelenlétet. Nyilván nem véletlenül itt, mint ahogy az esetleges orosz támadás veszélyétől is itt kezdett tartani elsőként a lakosság.
Gotland ugyanis stratégiai fontosságú sziget a Balti-tengeren, így volt ez a vikingek idején, de a második világháború vagy a hidegháború idején is. A második világháború elején ezer géppuskafészket építettek ki a szigeten, ezek ma már katonai múzeumok látványosságai, de így is Gotland stratégiai jelentőségét igazolják.
A sziget ugyanis csupán 300 kilométerre található az orosz Balti-tengeri flotta parancsnokságának központjától, Kalinyingrádtól, a hidegháború idején a szovjet terjeszkedéssel szemben jelentett kulcsfontosságú elrettentő eszközt, ma a putyini Oroszország katonai ambícióit, a baltikumi országokat fenyegető potenciális orosz veszélyt gátolhatja. A NATO-politikák megismertetése és elfogadtatása céljával 1961-ben létrehozott washingtoni székhelyű agytröszt, az Atlantic Council az április 17-én kezdődött és május 11-ig tartó Aurora 2023 hadgyakorlat kapcsán közölt elemzésében már címben kiemelten azt állította, hogy Gotland megváltoztathatja a balti államok védelmet, kulcsszerepet kaphat a NATO védelmi politikájában is.
Persze, amennyiben Svédország is csatlakozhat az Észak-Atlanti Szövetséghez. Mint ismert, Törökország és Magyarország hónapok óta blokkolja a svéd csatlakozást. Törökország belpolitikai okokból (az Erdogan rezsim elől elmenekült, zömében kurd „terroristák” kiadatását követeli) köti az ebet a karóhoz, Magyarország arra hivatkozik, hogy a svéd kormányzat „megsértette” a magyarokat, mivel az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedéseit és gyakorlatát bírálta. A nemzetközi médiában is többször megfogalmazódott, hogy Budapest ezzel is Putyin és Oroszország céljait szolgálja. És – mégha netalán akaratlanul is – ez valóban így van. Miért olyan központi jelentőségű Gotland a kollektív védelem szempontjából? – teszi fel a kérdést az Atlantic Council elemzése. Mindenekelőtt azért, mert a NATO számára Gotland ellenőrzése Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Lengyelország védelmében jelentene döntő különbséget a jelenlegi állapotokhoz képest. A Balti-tenger térségében ugyanis a kis földrajzi távolságok miatt a mozgásszabadság kritikus fontosságú, Oroszország Kalinyingrád révén pedig képes egy „buborékot” létrehozni, akadályozva a hozzáférést a NATO számára. Vagyis Gotland a térségbeli orosz enklávé erejét és stratégiai jelentőségét csökkentené, megerősítené a NATO hozzáférését a Balti-tengerhez és a tenger feletti légtérhez.
A Krím 2014-es orosz annektálása óta a NATO egyre kiemeltebb figyelmet szentel Gotlandnak, azóta több, a Baltikum védelmére való felkészülést célzó hadgyakorlatban központi szerepet játszott már a svéd sziget.
Ben Hodges, az amerikai hadsereg európai erőinek akkori parancsnoka 2017. júliusi látogatásán Gotlandot kulcsfontosságú helyszínnek nevezte. A svéd katonákhoz szólva kifejtette: „Stratégiailag nagyon fontos feladatuk van itt. Nem hiszem, hogy van ennél fontosabb sziget bárhol”.
Az 58 000 lakosú Gotlandot 2005-ben demilitarizálták, ekkor még úgy tűnt, hogy a hidegháború valóban végképp a múlté, beköszöntött a várva várt béke és együttműködés korszaka Európában és a balti-tengeri térségben. A Krím annektálás után azonban a demilitarizált státusz hamarosan biztonsági kihívássá vált Svédország számára. Ezért a svéd fegyveres erők úgy döntöttek, hogy 2016-ban ismét állandó csapatokat telepítenek a szigetre. A légvédelmi rendszereket 2021-ben újraaktiválták. Oroszország tavalyi teljes körű ukrajnai inváziója további erősítésekhez, gyakorlatokhoz és Gotland védelmébe történő beruházásokhoz vezetett. Amikor 2022 januárjában orosz csapatok gyülekezni kezdtek Ukrajna határa mentén, az egységek egyik napról a másikra Gotlandra kerültek át. 2022 áprilisában a svéd kormány úgy döntött, hogy 1,6 milliárd svéd koronát (több mint 54 milliárd forint) fektet be a katonai infrastruktúra megerősítésére Gotlandon.
Aurora 2023 hadgyakorlat
Tizennégy ország több mint 26 000 katonája vesz részt a Svédországban zajló Aurora 2023 kódnevű NATO-hadgyakorlaton. Svédországban több mint 25 éve nem tartottak ilyen nagyméretű hadgyakorlatot. Ezen az esetleges, fegyveres konfliktusba torkolló Svédország elleni hibrid támadások kivédését gyakorolják a csapatok. A Svéd Fegyveres Erők hivatalos közlése szerint a hadgyakorlat célja annak demonstrálása, hogy „szövetségeseinkkel együtt képesek vagyunk a svéd nemzeti érdeket a leghatékonyabban megvédeni, a fenyegetéseket pedig elhárítani.”
A gyakorlatok a teljes ország területén zajlanak, de különös hangsúlyt fektetnek Dél-Svédországra és a stratégiai szempontból fontos Gotlandra. Svédország kulcsfontosságú szerepét a régió biztonságának szavatolásában tulajdonképpen a sziget adja. Éppen ezért az Aurora 2023 több mint egy rutin hadgyakorlat, a helyszínválasztás mindenekelőtt erős politikai jelzés Svédország és Gotland fontosságától a NATO számára. Ezt erősítette meg Lloyd J. Austin amerikai védelmi miniszter többnapos svédországi látogatása is a hadgyakorlat első napjaiban. Több mint húsz év óta először látogatott a Pentagon vezetője Svédországba. Austin ekkor nyilvánosan felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy „a lehető leghamarabb ratifikálják Svédország csatlakozását”, majd közölte: arra számít, hogy Svédország a júliusi vilniusi csúcstalálkozó idejére a NATO tagja lesz.
