Az oktatási tiltakozások legújabb hullámát elsősorban a bosszútörvényként értelmezhető státusztörvény miatti felháborodás hívta életre, de már jóval a törvénytervezet közzététele előtt is tarthatatlan volt a helyzet a közoktatásban – emlékeztet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) lapunkhoz eljutatott közleményében, amelyet velük együtt 28 szervezet írt alá, és amelyben összegzik, hogy mit akarnak elérni, mit tartanak elfogadhatatlannak, és mire számíthat részükről a hatalom.
– A státusztörvény visszavonása csak a kezdet – továbbra is átfogó reformot követelnek a pedagógusok, diákok és a szülők – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a kormány látszólagos engedményeit, a státusztörvény egyes elemeinek elengedését nem tarják érdemi válasznak, és azt követelik, hogy a kormány az érintettekkel való érdemi konzultáció után kezdjen átfogó oktatási reformba.
Mint írják, a jelenlegi tüntetések fő témája a bosszútörvény, a sztrájkok, a polgári engedetlenségek, a demonstrációk a státusztörvény előtti helyzet miatt indultak 2022 elején, és az ősszel kilenc pontban foglalták össze, hogy milyen lépéseket tartanak fontosnak a helyzet rendezéséhez. – Ezekre érdemben azóta sem reagált a hatalom, ezért ismét csokorba szedték, hogy szerintük mire lenne szükség:
A pedagóguspálya megbecsülésének növelése és ezáltal a növekvő tanárhiány megállítása a magyar állam alapvető érdeke.
Az EU-s forrásokat nem az alapszolgáltatás nyújtására, hanem az oktatás modernizációjára és az esélyegyenlőség megteremtésére kellene költeni, ezzel szemben a kormány továbbra is ezekhez a plusz forrásokhoz köti a pedagógusok béremelését.
Az aláírók továbbra sem látják az átfogó koncepciót, amivel vonzóbbá tennék a pedagógusi pályát és megoldanák a pedagógushiányt, kifogásolják, hogy továbbra sem erősödik az oktatás legfontosabb szereplőinek – a nevelőtestületnek, a tanulóknak és a szülőknek – a beleszólása az iskola életébe. – Továbbra is túlterheltek maradnak a pedagógusok és a diákok is, akik egyre elkeseredettebbek és próbálnak az eredményt nem hozó eszközök helyett újabbakat találni. Ilyen a szerdán bejelentett népszavazási kezdeményezés, illetve az egyre hangosabb utcai demonstrációk is – fogalmaztak.
Országos népszavazás kezdeményezését jelentették be a diáktüntetés szervezőiVégül leszögezték:
„Az, hogy ezek a demonstrációk egyre jobban zavarják a hatalmat, nem lehet ok arra, hogy a rendőrség törvénytelen eszközökhöz folyamodjon.
A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról.”
A TASZ közleményéhez csatlakozott az ADOM Diákmozgalom, az aHang, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió, a Civil Bázis, a Civil Kollégium Alapítvány, a Civil Közoktatási Platform, az Egységes Diákfront, az Emberség Erejével Alapítvány, a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány, a Kamaszfesztivál, a Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Anyák, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a MENŐK, a Nyomtass te is!, az Ökotárs, a PDSZ, a Pedagógus Egység, a Szülői Hang, a Szülői Összefogás, a Tanítanék, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a Védegylet.
A szabadságért mentek, gázspray-t kaptak a tüntető diákok - Galéria!Újra meghátrált az Orbán-kormány, már nem akarja röghöz kötni a pedagógusokat