– A fővárosi önkormányzat egyelőre nem adta be a keresetlevelet a szolidaritási hozzájárulás miatt indítandó közigazgatási perhez. A jogászcsapatunk még dolgozik a pertaktikán – mondta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Mint fogalmazott: nem az elején kell nyerni, hanem a végén, a főváros olyan keresetet kíván előterjeszteni, ami a bíróság útján már az eljárás elején védettséget ad a befizetés alól.
Ahogy arról beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat április végére túlélőprogram kidolgozására kényszerült, mivel az egymást követő válságok és kormányzati megszorítások miatt eljutottak oda, hogy az idei évet sem tudják befejezni csőd nélkül. A tovább húzott nadrágszíj mellett Budapest hitelt venne fel – ha erre engedélyt kap az Orbán-kormánytól –, valamint megtagadja a szolidaritási hozzájárulás egy részének befizetését a kincstárba. Ennek részben már a törvényességét is vitatják, mondván, a magyar és a nemzetközi jog szerint az önkormányzatok saját bevételeit elvonni nem lehet, márpedig ez történik, ha a kormány 58 milliárd forint befizetését követeli, miközben 25 milliárd forinttal kevesebbet ad a fővárosnak működésre.
„Ha már Orbán Viktor nem akarja finanszírozni a szabadság fővárosát, akkor legalább ne tegye tönkre” – Elfogadta a túlélőprogramot a Fővárosi Közgyűlés„A szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem olyan, az önkormányzatok számára előírt kötelezettség, amelynek a konkrét összegét jogszabály nem tartalmazza. Ilyen kötelezettséget összegszerűen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint hatósági határozatban lehetne csak előírni, amellyel szemben jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Ez most nincs így” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes hozzátéve, hogy „a szolidaritási hozzájárulás pontos összegéről nem születik semmilyen határozat. Jogi értelemben eddig is önkéntesen történt csak a befizetése”. Szerinte a városvezetésnek akkor is tiltakoznia kellene a túlzó mértékű elvonás ellen, ha be tudná fizetni, hiszen az állam többet von el a várostól, mint amennyit működésre ad. (Jelenleg egy képlet alapján számítják ki, hogy melyik településnek mennyit kell fizetnie. Egyedi döntéssel a pénzügyminiszter kevesebbet is megállapíthat ennél, méghozzá az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességére tekintettel. Ezért a korrekcióért indít pert a főváros).
– Budapest április végéig 17,9 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyit az állami költségvetésből normatívaként kapott. A városnak jelenleg még van a számláján némi pénz, de várhatóan május végére már a hitelkeretéből működik
– adott rövid összegzést Kiss Ambrus a város pénzügyi helyzetéről.
„Végtelenül tisztességtelen, hogy a kormány a főváros kivéreztetésére játszik, de a hatályos joganyag szerint ezzel nehéz mit kezdeni”
– erről már Magyar György ügyvéd beszélt a Népszava kérdésére, majd úgy folytatta: az adók mértékének megállapításával kapcsolatban – bár a konkrét ügyben szolidaritási hozzájárulásról beszélünk – akárki jogorvoslati kérelmet nyújthat be. A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott jogalapot azonban nehéz megtámadni. A jogalap (egy korábban kihirdetett jogszabály) alaptörvény-ellenességét csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. – A budaörsi önkormányzat szintén indított pert a szolidaritási hozzájárulás miatt, de jogerősen elveszítették. Az Alkotmánybíróság akkor azt is megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik nemzetközi szerződésbe sem. Másrészt az Ab hatásköreinek korlátozása miatt csak kivételesen vizsgálhatja a központi költségvetést érintő beadványokat. Magyar György szerint ebből is látható, hogy ez az út nem járható.
Karácsony Gergely főpolgármester másként látja. Egy korábbi, Népszavának adott interjúban azzal érvelt, hogy a budaörsi perben „a bíróság nem azt mondta ki, hogy jogos a sarc, hanem azt, hogy ennek megítélése az Alkotmánybíróság jogköre. Mi azonban nem a törvény módosítását kérjük, hanem annak kimondását, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget. Budaörssel ellentétben nem kártérítési pert indítunk, a közigazgatási bíróságon azt akarjuk elérni, hogy az adó maximumát hozzák egyensúlyba az alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel”.
Az állam addig is sokféle módon tehet keresztbe az ellenszegülő fővárosnak. Ha nem fizet adót, hozzájárulást, akkor inkasszót bocsáthat ki, vagy nem utalja át az állami támogatás bizonyos részét.
(Az inkasszóra Karácsony azt mondta, hogy ezzel aligha élhet a kormány, lévén nem lesz pénz Budapest számláin.) A főpolgármesternek a fővárosra kivetett sarc mértékét kifogásoló észrevételeivel Magyar György ugyan morálisan egyetért, de szerinte a városvezető nem jó formát választ. Ráadásul a jogállamiság sérelmét jelenti, ha egy törvényben foglalt kötelezettség teljesítésének megtagadása mellett dönt, ami rossz üzenet lehet mások számára is – vélekedik.
„Budapest az ország szíve, ha ez leáll, akkor a tönkretételét kiötlő agy is elpusztul” – Interjú Karácsony GergellyelAzt ugyanakkor megerősíti,
hogy az önkormányzatok nem mehetnek csődbe, a hatályos jogszabályok szerint „adósságrendezési eljárás” kezdeményezhető velük szemben.
Ebben az esetben pénzügyi gondnokot jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a település gazdálkodását, minden költségvetést érintő előterjesztéshez ki kell kérni a véleményét, a kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetőek. Az eljárásban ugyanakkor az önkormányzati törzsvagyon nem foglalható le, nem értékesíthető, mert a település üzemeltetését nem lehet veszélyeztetni. (Így nem adhatóak el például a hidak, csatorna és úthálózat, de a buszok és a metró sem.) A hitelezőkkel előbb megpróbálnak egyezséget kötni, ha ez nem sikerült, akkor a bíróság dönt az adósság rendezéséről.
De ha az értékesíthető vagyon kevés és reorganizációs hitel sem vehető fel, akkor a hitelezők egy része futhat a pénze után.
A Népszava azon felvetésére, miszerint Pécs sorsára juthat-e Budapest, ahol a kormány három évre pénzügyi gyámság alá helyezte a várost, jelzálogjogot jegyeztettek be az önkormányzati ingatlanokra, Magyar György azt válaszolta, hogy ez bármikor, bárhol előfordulhat. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a baranyai megyeszékhelyet a fideszes városvezetés NER idején hozott hibás döntései sodorták az összeomlás határára. Budapesten más lehet a helyzet, mert a főváros gazdálkodását nagyrészt vélhetően a kormány döntései lehetetlenítették el.
Karácsony Gergely szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealapok annyi pénzt kaptak ajándékba, amekkora sarcot Budapestnek be kellene fizetnieEzen a héten kezdődik a nagy Karácsony Gergely-féle budapesti lakógyűlésBeleszólhat a parlament is
Nincs arra forgatókönyv, hogy egy önkormányzat fizetésképtelensége esetén előrehozott választást kellene kiírni. Az önkormányzat feloszlatásáról – amelynek előrehozott választás lenne a következménye – elsősorban a képviselő-testület dönthet – szögezi le Magyar György. A Fővárosi Közgyűlés négyötödös többséggel dönthet erről, más településeken elég a minősített – tehát kétharmados – többség. De persze akad azért egy jogi kiskapu: az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a kormány kezdeményezése alapján az Országgyűlés is dönthet. Ebben az esetben a köztársasági elnök az illetékes kormányhivatal vezetőjét bízza meg a feladatellátással. Azt viszont nemigen tudni, hogy mit fed az alaptörvény-ellenes működés.
