Budapest;Karácsony Gergely;főváros;fővárosi önkormányzat;Kiss Ambrus;túlélőprogram;

2023-05-06 06:15:00

Jöhet a bosszú, az Orbán-kormány akár a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását is kezdeményezheti az Országgyűlésben

Budapest ellenzéki városvezetésének erősödő ellenállása erős válaszcsapásra késztetheti a kabinetet. 

– A fővárosi önkormányzat egyelőre nem adta be a keresetlevelet a szolidaritási hozzájárulás miatt indítandó közigazgatási perhez. A jogászcsapatunk még dolgozik a pertaktikán – mondta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Mint fogalmazott: nem az elején kell nyerni, hanem a végén, a főváros olyan keresetet kíván előterjeszteni, ami a bíróság útján már az eljárás elején védettséget ad a befizetés alól.

Ahogy arról beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat április végére túlélőprogram kidolgozására kényszerült, mivel az egymást követő válságok és kormányzati megszorítások miatt eljutottak oda, hogy az idei évet sem tudják befejezni csőd nélkül. A tovább húzott nadrágszíj mellett Budapest hitelt venne fel – ha erre engedélyt kap az Orbán-kormánytól –, valamint megtagadja a szolidaritási hozzájárulás egy részének befizetését a kincstárba. Ennek részben már a törvényességét is vitatják, mondván, a magyar és a nemzetközi jog szerint az önkormányzatok saját bevételeit elvonni nem lehet, márpedig ez történik, ha a kormány 58 milliárd forint befizetését követeli, miközben 25 milliárd forinttal kevesebbet ad a fővárosnak működésre.

„A szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem olyan, az önkormányzatok számára előírt kötelezettség, amelynek a konkrét összegét jogszabály nem tartalmazza. Ilyen kötelezettséget összegszerűen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint hatósági határozatban lehetne csak előírni, amellyel szemben jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Ez most nincs így” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes hozzátéve, hogy „a szolidaritási hozzájárulás pontos összegéről nem születik semmilyen határozat. Jogi értelemben eddig is önkéntesen történt csak a befizetése”. Szerinte a városvezetésnek akkor is tiltakoznia kellene a túlzó mértékű elvonás ellen, ha be tudná fizetni, hiszen az állam többet von el a várostól, mint amennyit működésre ad. (Jelenleg egy képlet alapján számítják ki, hogy melyik településnek mennyit kell fizetnie. Egyedi döntéssel a pénzügyminiszter kevesebbet is megállapíthat ennél, méghozzá az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességére tekintettel. Ezért a korrekcióért indít pert a főváros).

 – adott rövid összegzést Kiss Ambrus a város pénzügyi helyzetéről.

– erről már Magyar György ügyvéd beszélt a Népszava kérdésére, majd úgy folytatta: az adók mértékének megállapításával kapcsolatban – bár a konkrét ügyben szolidaritási hozzájárulásról beszélünk – akárki jogorvoslati kérelmet nyújthat be. A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott jogalapot azonban nehéz megtámadni. A jogalap (egy korábban kihirdetett jogszabály) alaptörvény-ellenességét csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. – A budaörsi önkormányzat szintén indított pert a szolidaritási hozzájárulás miatt, de jogerősen elveszítették. Az Alkotmánybíróság akkor azt is megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik nemzetközi szerződésbe sem. Másrészt az Ab hatásköreinek korlátozása miatt csak kivételesen vizsgálhatja a központi költségvetést érintő beadványokat. Magyar György szerint ebből is látható, hogy ez az út nem járható.

Karácsony Gergely főpolgármester másként látja. Egy korábbi, Népszavának adott interjúban azzal érvelt, hogy a budaörsi perben „a bíróság nem azt mondta ki, hogy jogos a sarc, hanem azt, hogy ennek megítélése az Alkotmánybíróság jogköre. Mi azonban nem a törvény módosítását kérjük, hanem annak kimondását, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget. Budaörssel ellentétben nem kártérítési pert indítunk, a közigazgatási bíróságon azt akarjuk elérni, hogy az adó maximumát hozzák egyensúlyba az alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel”.

(Az inkasszóra Karácsony azt mondta, hogy ezzel aligha élhet a kormány, lévén nem lesz pénz Budapest számláin.) A főpolgármesternek a fővárosra kivetett sarc mértékét kifogásoló észrevételeivel Magyar György ugyan morálisan egyetért, de szerinte a városvezető nem jó formát választ. Ráadásul a jogállamiság sérelmét jelenti, ha egy törvényben foglalt kötelezettség teljesítésének megtagadása mellett dönt, ami rossz üzenet lehet mások számára is – vélekedik.

Azt ugyanakkor megerősíti,

Ebben az esetben pénzügyi gondnokot jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a település gazdálkodását, minden költségvetést érintő előterjesztéshez ki kell kérni a véleményét, a kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetőek. Az eljárásban ugyanakkor az önkormányzati törzsvagyon nem foglalható le, nem értékesíthető, mert a település üzemeltetését nem lehet veszélyeztetni. (Így nem adhatóak el például a hidak, csatorna és úthálózat, de a buszok és a metró sem.) A hitelezőkkel előbb megpróbálnak egyezséget kötni, ha ez nem sikerült, akkor a bíróság dönt az adósság rendezéséről. 

A Népszava azon felvetésére, miszerint Pécs sorsára juthat-e Budapest, ahol a kormány három évre pénzügyi gyámság alá helyezte a várost, jelzálogjogot jegyeztettek be az önkormányzati ingatlanokra, Magyar György azt válaszolta, hogy ez bármikor, bárhol előfordulhat. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a baranyai megyeszékhelyet a fideszes városvezetés NER idején hozott hibás döntései sodorták az összeomlás határára. Budapesten más lehet a helyzet, mert a főváros gazdálkodását nagyrészt vélhetően a kormány döntései lehetetlenítették el.