oktatás;Parlament;Országgyűlés;

- Orbán Viktor nem képes veszíteni, inkább ment lábra, mint labdára – Elkezdődött a hét a parlamentben

A diáktüntetésekről, az alacsony bérekről és a költségvetésről is vitáztak az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt.

Az LMP-s Csárdi Antal közölte: eredetileg Rétvári Bencének, a Belügyminisztérium államtitkárának valótlan állításaira akart reagálni, de úgy véli, azokra tökéletes válasz a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének hétvégén kiadott közleménye (ezt lapunk itt ismertette). A képviselő ezt követően felolvasta „annak reményében, hogy hátha el tudjuk vinni ezt a vitát végre a valóság talajára” a szervezet közleményét, amelyben azt írták, a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI összefoglalója szerint úgy reagált, hiába vártak a képviselő önálló gondolataira. Szerinte Magyarországon az elmúlt 30 évben nem nagyon volt olyan időszak, amikor annyi egyeztetés volt a pedagógusok helyzetéről, az oktatásról, mint az elmúlt hónapokban. Hozzátette, többször konzultáltak a szakszervezetekkel is, a képviselő azonban azt állítja, nem voltak egyeztetések. Hangsúlyozta: az a cél, hogy a diákoknak minél jobb iskolákat biztosítsanak. A baloldal ezzel szemben kormányon csökkentette a pedagógusok fizetését, sokakat elbocsátott és bezárt iskolákat. Megjegyezte, hogy az elmúlt időben sok tag fordított hátat a szakszervezeteknek.

– Mi az, ami megkülönbözteti a fideszes hatalomgyakorlókat a tisztességes, jó szándékú emberektől, avagy feltehetjük máshogy is a kérdést: hogyan következik egyenesen a rezsim természetéből, hogy karhatalmi erővel bántalmaznak gyermekeket a Karmelita kolostor előtt? – firtatta Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezető-helyettese. Majd arról beszélt, hogy a politikának alapvetően két modellje van: a normális, amely megfogalmaz egy víziót és kijelöli a célokat, amelyeket igyekszik elérni. A másik a fideszes modell, amely a folyamatos harcról és nem önmagunk, hanem a másik legyőzéséről szól. Kiemelte, hogy Orbán Viktor nem képes veszíteni és mindent alárendel a győzelemnek, a focipályán is „inkább ment lábra, mint labdára”, kész átírni a szabályokat is. Hozzátette, hogy a Fidesz egy nemlétező mozgalom ellen küzd. Kiemelte azt is, hogy a hétvégén vígan tarthatott az európai szélsőjobboldal rendezvényt, ellenük nem vetették be a karhatalmi szerveket.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált, bármilyen tüntetésről van szó Magyarországon, fontos tisztázni, hogy ma bárki elmondhatja a véleményét, ami nem volt mindig így, például 2006-ban sem. Akik pedig ezért felelősek, azokkal a Párbeszéd közös listán indult. Hozzátette: a Jobbik elnökének korábbi kijelentéseivel kapcsolatban nem emelt kifogást a Párbeszéd, hanem ezzel a párttal is közös listán szerepelt. Szerinte a miniszterelnök valóban győzni szeretne és szeretné, ha Magyarország a mostani időszak győztese lenne. Ez jelenti a stabil gazdasági növekedést, a családok támogatását, az idősek segítését, a nemzeti tulajdon megerősítését, és azt, hogy legyen végre vége a háborúnak.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, olyan, mintha a kormány nem a szélsőjobboldalnak, hanem a baloldalnak tenne szívességet, vele játszana össze, hiszen nem viszik el a Karmelita kolostor előtti kordonokat. Ezzel „színpadot ácsolnak” Hadházy Ákosnak és a momentumos képviselőnek, akik semmilyen koncepcióval nem álltak elő az oktatás reformjáról – mondta, hozzátéve, hogy a baloldal kezére játszik a Fidesz. Szerinte a kormány indokolatlanul több száz rendőrt vezényelt ki Csókakőre, „egy zárt sportgálára”, miközben bűnözőkkel szemben nem lép fel.

Rétvári Bence úgy válaszolt, a rendőrség közleményt adott ki az Európai Harc Éjszakájáról, amelynek kérdésében minden szükséges intézkedést megtettek. Kiemelte: a magyarok békében és biztonságban szeretnének élni, semmilyen erőszak semmilyen ideológia nevében nem elfogadható a józan gondolkodású embereknek. Úgy véli, az ellenzéki képviselők különböző irányokból támadták a rendőrséget felszólalásukban, pedig a rendőrség csak teszi a munkáját. Hozzáfűzte, fontos, hogy ne jöjjön ide külföldről senki azért, hogy magyarokban félelmet keltsen, és semmilyen szélsőséges mozgalom, esemény nem tűrhető meg Magyarországon.

Brenner Koloman, a Jobbik–Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a kormányt okolta amiatt, hogy uniós összehasonlításban a magyar polgárok keresik az egyik legalacsonyabb bért. Egy valóban jobboldali és nemzeti kormány már bérfelzárkóztatásba fogott volna – mondta. Szerinte az olcsó magyar munkaerőn alapuló gazdasági modell lett az elmúlt 13 évben csúcsra járatva. Hozzátette: egy átlagos magyar munkavállaló bérköltsége 9,1 euró, míg az uniós átlag 23 euró. Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik évekkel ezelőtt béruniót, azaz átgondolt, hosszú távú bérharmonizációs politikát javasolt az EU-n belül.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a versenyszféra béreiről nem a kormány dönt, hanem az a társadalmi párbeszéd eredményeként alakul ki. Hozzátette: közszférában az elmúlt két évtizedben folyamatos párbeszéd révén alakultak ki a bérek, több éves bérmegállapodások is születettek. Kitért arra, hogy tavaly 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, és a háború ellenére is csúcsot döntött a beruházások mértéke. Szólt arról, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet létesítettek, a munkanélküliség pedig 3,6 százalék körül van, tíz év alatt hetven százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon.

Az MSZP-s Molnár Zsolt azt kérte a kormánytól, vessen véget „a Horn-offenzívának”, „el a kezekkel Horn Gyula emlékétől”, hagyják ezt a küzdelmet a radikálisokra. Hozzátette, a volt szocialista miniszterelnök 1956-ban ne nem a jó oldalon állt, de azt kérte, hogy ne ez alapján ítéljék meg, ahogy Winston Churchillt sem „az írek mészárosaként” ítélik meg vagy George Washingtonnal kapcsolatban sem a rabszolgatartás kerül elő, idősebb Antall József esetén sem a Rákosi-parlamentben eltöltött négy éve, Bajcsy-Zsilinszky Endre esetén sem csak a fajvédő elmélet terjesztése. Horn Gyulát is komplexen nézzék – mondta, hozzátéve, „törődjenek bele, hogy ezt a küzdelmet elvesztették”, fogadják el az angyalföldi önkormányzat döntését. „Egy tisztességesen működő kormány nem avatkozik be a kormányhivatal útján egy ilyen demokratikus eljárásba” – szögezte le.

Arra is kérte kormányt, hogy terjessze ki az ársapkákat a strandbelépőkre is, hatszáz forintban maximalizálják a felnőtt belépők árát. Ilyen brutális infláció időszakában különösen fontos lenne, hogy megfizethető legyen a strandbelépő – hangsúlyozta. A javaslatuk azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok kompenzációt, kártalanítást kapjanak, hosszú távon, normatív módon – tette hozzá. „Most van itt az ideje annak, hogy kimutassák azt hogy valóban a magyar családok mellett állnak, vagy csak mellébeszélnek” – mondta Molnár Zsolt.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Horn Gyulával kapcsolatban közölte, megfontolásra javasolja az állampolgárok megkérdezését, mielőtt egy ellentmondásos személyről utcát neveznek el. Fog olyanokkal találkozni, akik azt mondják, hogy nincs szükség utca elnevezésére arról, aki miatt a kommunizmus alatt szenvedtek – mondta, jelezve, a kormányhivatal a magyar törvények alapján jár el. Közölte, hogy Horn Gyula nem egy referens volt a kommunista évtizedekben, hanem rendkívül magas pozíciókat töltött be.

A strandbelépőkkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton mellett a strandok kétharmada szabadstrand. Elmondta, a kormány minden lehetséges módon támogatást nyújt ahhoz, hogy ezek a strandok rendkívül magas színvonalúak legyenek, egyebek mellett 118 település 42 szabadstrandja újult meg.

Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője szerint a kormány szórja a pénzt, ahogy a magánéletben is urizál, úgy felelőtlenül bánik a nemzeti vagyonnal is. Hozzátette: március végére a kormány elérte a teljes éves hiánycél 61,5 százalékát. Megjegyezte, hogy a költségvetés kétezermilliárd forintos uniós bevétellel is számol, amit képtelenek hazahozni. Mint mondta, a kormány korábban a GDP-növekedéssel igyekezett kinőni a költségvetési hiányt, de ennek vége és a kormány semennyire nem készült fel arra, hogy vége lesz a világgazdasági fellendülésnek. Valakik nagyon súlyosan elkalkulálták magukat, nevezzenek meg egy felelőst, kormányozzanak végre – követelte. Hozzátette: a kormány kezelje végre a válságot, mert a genderezés, a sorosozás lehet, hogy a kormánypártoknak megfelelő szellemi táplálék, de az élelmiszer nem lesz tőle olcsóbb.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára meglepőnek nevezte a momentumos képviselő témaválasztását, mert szerinte az ellenzéki pártnak nem sok gondja volt költségvetés-tervezéssel. Szerinte a kormány eddig is felelős költségvetési folytatott és ezután is azt fog. Felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor nagyon súlyos helyzetben vették át a magyar gazdaságot, de az elmúlt több mint tíz évben a kormány bizonyította, hogy lehet takarékosan és felelősen gazdálkodni. Szólt a csökkenő államadósságról, a beruházások emelkedéséről, az alacsony adókról, a növekvő foglalkoztatásról. Azt firtatta, a Momentum egyetért-e azzal, hogy a DK-s politikusok hazafias kötelezettségüknek tekintik, hogy Magyarországra ne érkezzenek meg az uniós pénzek.

„Ha tisztában vagyunk az előzményekkel, akkor nem adjuk ki a teret” – írta Fűrész György, aki szerint az előjelekből sem tűnt úgy, hogy az European Fight Night költözik a községbe.