A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) közös projektje keretében az unió 27 tagállamában készítettek közvélemény-kutatásokat és interjúkat, s ezek alapján a páneurópai kutatóintézet arra figyelmeztet, hogy a kormányok válaszai megerősíthetik vagy éppen alááshatják az európai értékeket, és Ukrajna további támogatását is.
Az Európai Hangulat-iránytű: Oroszország, Ukrajna és az európai közvéleményért folytatott küzdelem címmel a május 9-i Európa-napon közzétett tanulmány – amelynek szerzője Pawel Zerka, az ECFR vezető politikai munkatársa – megállapítja, hogy a kontinens közvéleménye, amely szolidaritást és egységet tanúsított az ukrajnai orosz invázió kapcsán, továbbra is erősen kötődik Európához, és optimista az EU jövőjét illetően. Magyarország - és bizonyos mértékig Lengyelország és Bulgária - kivételével a legtöbb tagállam kormánya Európa-párti. Csehország, Dánia, Szlovákia, Szlovénia kormányának az elmúlt évben erősödött az Európához való kötődése, s egyedül Bulgária vált még szkeptikusabbá. Az EU tagállamaiból 12 a GDP-je legalább 0,5 százalékát fordította Ukrajna támogatására (ebben a listában Bulgária szerepel, de Magyarország nem), és Dánia az az EU-tag, amelynek európai érzelmei a legerősebbnek látszanak 2023-ban, míg Görögországéi a leggyengébbnek.
Az európai érzületre azonban komoly kockázatok is leselkednek, mindenekelőtt a megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalmak. Az Európát a múltban szidalmazó politikai pártok legalább tíz országban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Finnország, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Románia, Szlovákia) aggasztóan erősek. Néhány uniós ország különösen sérülékenynek bizonyulhat az orosz narratívákkal szemben - például az alacsony médiaműveltség (Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Románia, Szlovákia), az Ukrajnához köthető történelmi sérelmek (Magyarország, Lengyelország, Románia) vagy az Oroszország iránti kulturális affinitás miatt (Ausztria, Bulgária, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia). Mindazonáltal Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, amelynek kormánya oroszbarát, s amelynek Európa iránti érzelmeit Bulgáriával párban a legtöbb kockázat fenyegeti - írják.
A tanulmány következtetései szerint az, hogy Európa hogyan reagál a háborúra, megerősíti vagy megcáfolja a róla kialakult képet. "A liberalizmusba vetett bizalom visszaszerzésével, rugalmasság és nyitottság tanúsításával az EU és a tagállamok vezetői lefegyverezhetik a gyenge Európára vonatkozó orosz állításokat, és megerősíthetik az európai értékeket" - érvel Zerka. Az elemző megállapítja, hogy az orosz vagy oroszbarát propagandával szemben az európai hatóságok gyakran a cenzúrával határos védekező megoldásokra összpontosítanak. Ehelyett azt javasolja, a dezinformáció hatástalanítására törekedjenek a stratégiai kommunikációba, a tudatosság növelésébe és a médiaműveltségbe való befektetéssel. Emellett alternatív narratívákat kell népszerűsíteni olyan vitás kérdésekben, mint az Európában növekvő ukrán diaszpóra vagy Ukrajna lehetséges uniós csatlakozása.
Az ECFR kutatója rámutat, hogy ahogy Ukrajna oroszellenes törekvései nyomán az uniós tagállamokra egyre nagyobb nyomás nehezedhet az orosz kultúra bojkottja érdekében, ettől azonban óva inti a kormányokat. Ez "ellentétes lenne az európai értékekkel, például a véleménynyilvánítás szabadságával, és összezavarhatná az európai polgárokat” - írja. Emellett megakadályozná az európai művészeket és intézményeket abban, hogy maguk mérlegeljék, miképp lehet a kultúrát háborús időkben hasznossá tenni.
Álláspontja szerint az európai vezetőknek óvatosnak kell lenniük abban, miként fogalmazzák meg az ukrajnai háborúért való felelősséget, elismerve, hogy nem minden orosz egyformán felelős. Az európai média gyakorta jobb munkát végezhetne, ha az orosz állampolgárok szerepét vizsgálná ebben a háborúban, ahelyett, hogy kizárólag Putyin és belső köre döntéseiről tudósítana. Az európai polgárok is aktívabb szerepet játszhatnának a külpolitikában, ha beszélgetéseket folytatnának az általuk ismert oroszokkal, nem azért, hogy hibáztassák őket, hanem, hogy elősegítsék az egyéni felelősség és a kölcsönös megértés érzését.
"A hatalom nyelvének újrafelfedezéséhez vezető úton az európaiaknak nem szabad elfelejteniük, hogy legfőbb előnyük még mindig jelentős puha hatalmukban rejlik - beleértve azokat az értékeket, amelyeket Európa képvisel. Ezért amikor reagálnak arra a kihívásra, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja jelent kultúrájuk és értékeik számára, az európaiaknak ügyelniük kell arra, hogy tetteik összhangban legyenek szavaikkal" – írja Pawel Zerka.
Katonai parádé a félelem légkörében
Bár nemrégiben két drónt lőttek le a Kreml fölött, amit az orosz vezetés a Vlagyimir Putyinnal szembeni merényletnek nevezett, a orosz elnök a tervek szerint ma megjelenik a moszkvai Vörös téren esedékes katonai parádén. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte az Interfax hírügynökség szerint. Korábbi hírek szerint Moszkva megszigorította a biztonsági intézkedéseket a második világháborúban a náci Németország felett aratott szovjet győzelem 78. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek előtt. A hagyományos "halhatatlan ezred" felvonulását, amelyet általában a parádé után tartanak, és amelyen Putyin 2022-ben is részt vett, Moszkvában már törölték. Peszkov szóvivő most elismerte, hogy ez biztonsági aggályok miatt történt. Azt a kérdést nyitva hagyta, hogy lesz-e légi parádé, vagy elmarad, mint tavaly.
Az orosz média arról is beszámolt, hogy összesen több mint 20 városban törölték a felvonulásokat, mert a hatóságok nem tudták garantálni a biztonságot. A Kremlnél történt incidens mellett az utóbbi időben megszaporodtak a teherszállítások és olajfinomítók elleni feltételezett partizántámadások más orosz régiókban.
A parádé előtti nap ismét orosz rakétaeső hullott Ukrajnára. Főként Harkiv, Herszon, Mikolajiv és Odessza térségét, valamint Kijevet és környékét érték támadások. Kijev közlése szerint több polgári személy is életét vesztette. Az ország mintegy kétharmadában órákon át légiriadó volt érvényben.
Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy aláássa a gabonamegállapodást. A megegyezés de facto megszűnt, mert Moszkva nem hajlandó regisztrálni és ellenőrizni az érkező hajókat - közölte az ukrán újjáépítési minisztérium.