Több mint 30 ügyet vizsgál jelenleg a hivatalosan a magyarországi korrupció ellen küzdő Integritás Hatóság

A hatóság első lezárt ügyével várhatóan a nyár végén tud a nyilvánosság elé állni.

Jelenleg több mint 30 folyamatban lévő ügyet vizsgál a Európai Unió (EU) nyomására, az uniós finanszírozású közbeszerzések ellenőrzésére tavaly ősszel létrejött Integritás Hatóság (IH) – tudtuk meg a szervezettől. Kérdésünkre elmondták: ezek az ügyek bejelentések, illetve az IH „saját kockázatelemzési rendszere révén kerültek a hatóság látókörébe”.

A szervezet emlékeztetett arra, hogy Biró Ferenc elnök korábban többszöri is azt nyilatkozta, hogy a hatóság első lezárt ügyével várhatóan a nyár végén tud a nyilvánosság elé állni. A folyamatban lévő ügyekről az IH nem nyilatkozik. Konkrétan rákérdeztünk a Farkas Flórián nevével fémjelzett Híd a Munka Világába programra, amiről korábban Biró Ferenc kilátásba helyezte, hogy ott vizsgálódhat a hatóság.

Ez az az elhíresült program, amelyben a hatóságok csaknem 7 év nyomozás után tavaly decemberben szüntették meg a nyomozást, pedig az egykori erőforrás minisztérium is 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t és csaknem tucatnyi szabálytalanságot állapított meg.

„A további fejleményekről, amint lesznek, tájékoztatást adunk” – ígérték most az IH-nál. Más bejelentésekkel kapcsolatban annyit közöltek, hogy többet a Transparency International (TI) tett, ugyanakkor közlésük szerint Hadházy Ákos országgyűlési képviselő eddig nem tett bejelentést a hatóságnál. Pedig a képviselő korábban egy Facebook-posztban azt írta, hogy teszteli az Integritás Hatóságot, így próbafeljelentést tett Mészáros Lőrinc „egyik primitíven manipulált közbeszerzése ügyében”. (Arról az egyik korrupcióinfón bemutatott 40 milliárdos beszerzésről van szó, ahol úgy kaptak megbízást Mészárosék, hogy nem is lehetett tudni előre, hogy hol és mit kell majd építeni).

Ez az első alkalom, hogy a tavaly ősszel létrehozott IH lapunknak részletesebben nyilatkozott a munkájáról. Korábban hónapokon át hiába kérdeztük a hatóságot, hogy vannak-e már folyamatban lévő ügyei. Az IH azok után jött létre, hogy az EU részben befagyasztotta a közösségi forrásokat a kirívóan magas hazai korrupció miatt. Bár az unió azt szerette volna elérni, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, azonban az Orbán-kormány ebben teljességgel megkötötte magát. Végül a kormány kötelezettséget vállalt az új hatóság létrehozására, igaz, mint azt a téma szakértői is leszögezték, az IH-t létrehozó jogszabály meglehetősen gyengére sikeredett, így a hatóság vizsgálódhat ugyan, sőt meg is akaszthat aggályosnak ítélet közbeszerzést, ám nyomozati jogköre nincs, és nem is utasíthatja a nyomozóhatóságot.

Az IH közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóság minden előzmény nélkül jött létre 2022 végén, a nulláról kell felépíteni egy teljesen új intézményt. Mint az IH közölte, mostanra már 60-ra bővült a hatóság munkatársainak száma. „Ez leginkább vizsgálókat jelent, akik számára a szükséges szervezeti támogató funkciókat is folyamatosan alakítjuk ki a digitális kockázatelemző rendszer és az anonim bejelentés feltételeinek kialakításával párhuzamosan” – tették hozzá.