- Budaházy György nem zárja ki, hogy indul választáson, ha lejár az eltiltása

Nagyinterjút adott a 444-nek a börtönből köztársasági elnöki kegyelemmel frissen szabaduló Budaházy György. A terrorizmusért elítélt férfi a szabadulásának hátterén kívül számos közéleti kérdésben is megfogalmazta a véleményét, például a kormányzattal kapcsolatos álláspontjáról, annak hatalomtechnikájáról, a Mi Hazánkról, az EU-ról, és mindemellett úgy tűnik, a politikai ambíciói is megvannak, noha a közügyektől hivatalosan el van tiltva.

A magyarországi szélsőjobboldalon nagy népszerűségnek örvendő férfi elmondása szerint nem akar „kikopni” a közéletből, de hogy mit fog csinálni ezután, arról biztosat mondani egyelőre nem tud. Azt viszont nem zárta ki, hogy ha lejár a közügyektől eltiltása, akkor el is indulna valamilyen választáson, bár konkrét ambíciói nincsenek. 

A lap kérdezte Budaházy Györgyöt arról is, mit üzen azoknak, akik szerint nem kellett volna szabadon engedni. Úgy válaszolt:

Elmondása szerint nem követett el súlyos dolgokat és nem is fog, mindazonáltal a maradék büntetésének felfüggesztése „nyilván egy nyomás, hogy az ember óvatosabb legyen”. Hozzátette, „azért annyit szívtam, hogy kicsit meg is változtam. Nem lehet úgy kijönni, ahogy bementél, ha évekig bent voltál. Egy-két hónapot még lehet nagy levegővel, vagányságból végigcsinálni, de éveket nem”. Ennek ellenére a tetteit nem bánja. Ezt úgy magyarázta:

Az interjúban szóba került Csintalan Sándor megverése is, ami a bíróság szemében a legsúlytalanabb vádpont volt - állította. Mint mondta, nem volt ott a tett elkövetésekor, hiszen lakhelyelhagyási tilalom volt érvényben ellene, úgy látja viszont, hogy „annyira azért nem verték meg”, mert bár a fejsérülés nagyon vérzik és látványos, két orvos nyolc napon belül gyógyulónak minősítette, egy harmadik pedig két hét hetet mondott. „Akiket az antifák most megvertek, na azok tényleg agyon voltak verve” - tette hozzá.

Budaházy György igennel válaszolt arra a kérdésre, hálás-e az Orbán-kormánynak a szabadon bocsátásáért, azt viszont állítja, nem ő épített saját maga köré mítoszt, hanem azok, akik „meghurcolták”. Az Orbán-kormány szerinte pragmatikusan irányítja az országot, amit jónak tart. „Gondolom, egy ideig úgy érezte, a kegyelem többet vinne, mint hozna, most meg úgy, hogy többet hoz, mint visz” - fejtegette. Azt pedig politikai taktikának tartja, hogy a Fidesz elszívja a szélsőjobbtól a levegőt, Gyurcsány Ferenc ugyanezt csinálja a baloldalon - tette hozzá.

Az interjúból kiderült az is, miben nem ért egyet Budaházy György a Mi Hazánkkal:

Budaházy György elmondása szerint Toroczkai László „régi bajtársa", de a Fidesz „rengeteget jött feléjük”. Úgy látja ugyanakkor, hogy a Mi Hazánk akkor lenne következetes, ha el sem indulna az európai parlamenti választásokon, hiszen euroszkeptikusak, és ő személy szerint a belépés ellen is kampányolt annak idején. – Nem vagyok annyira vitában a Mi Hazánkkal, hogy ezen összevesszünk, de elvi alapon szerintem azt lenne menő mondani, hogy nem akarunk EU-t, ezért beülni se akarunk, és nem is indulunk - fogalmazott. Az Ukrajnával kapcsolatos békepárti javaslatra szerinte nem lett volna szabad a szélsőjobboldali pártnak nemet mondania, mert az állásfoglalásban sok értékes dolog is volt, így inkább tartózkodni kellett volna.

Arra a kérdésre, hogy kinek a győzelmét szeretné látni az orosz-ukrán háborúban, úgy válaszolt: „Annak szurkolok, hogy vége legyen. Ennyi fiatal fehér ember, akikből úgyis fogyás van Európában... Nehogy rasszizmussal vádoljanak meg, de én mint fehér ember, vagy ön, csak aggódunk, hogy ez az emberfajta ki fog pusztulni a Földről. És akkor százezer számra halnak halomra potenciális családalapítás előtt álló fiatal férfiak. Elismerem, hogy a háború indítása a nemzetközi jog szerint agressziónak minősül. De nem lehet elvonatkoztatni ezt a dolgot attól, hogy Ukrajna sokat tett azért, hogy ezt kiprovokálja. Azt nem ismerem el, hogy az oroszok ezt a háborút valamiféle Kelet-Európa felé irányuló hatalmi terjeszkedés céljából indították, ez hülyeség. Nem indították volna el, ha nagyhatalmi szempontból nem érezték volna azt, hogy nincs más választásuk. Persze Ukrajnát is megértem, mert ki a franc akarja, hogy mindig az oroszok dirigáljanak. El tudom képzelni, hogy az ukrán hazafiak torkig voltak az oroszokkal. De Oroszország nagyhatalom, és sajnos nagyobb a szava, mint egy kisebb országé. Az oroszok nyilván nem fogják engedni, hogy Ukrajna NATO-tag legyen.” A mostani helyzetet szerinte az különbözteti meg '56-tól, hogy a magyar forradalomnak az volt a célja, hogy semlegesek legyünk, nem az, hogy az amerikaiak szövetségesei.

Budaházy György abban nem lát problémát, hogy 2010 óta a Fidesz mind a három választás előtt egyoldalúan úgy változtatott jelentősen a választási szabályokon, hogy az neki kedvezzen, mert szerinte a baloldali kormányok is ugyanezt tették volna. Azt viszont elismerte, hogy a kétfordulós rendszer igazságosabb volt. A fideszes médiatúlyúlyt ugyancsak amiatt nem látja problémásnak, mert korábban a baloldali sajtó volt túlsúlyban, „mégis annyira rosszul vezették az országot, hogy legyőzte őket a Fidesz”. Azt sem érzi egyedinek, hogy az összes törvénymódosítás mögött valamennyire mindig hatalmi érdek áll. „Nekem inkább a pártokráciával van és volt mindig gondom. Hogy aki megnyeri a választást, az mindent visz, az Országgyűlés nem felügyeli a kormányt. A régi Magyarországon jobban megoszlott a hatalom, ott voltak a vármegyék, a szabad királyi városok, az egyházak küldöttei” - fogalmazott.

A 444 arra is rákérdezett, mit gondol a Karmelitánál zajló tüntetésekről. Ebben elmondása szerint a börtönévei miatt kevéssé tájékozott, de „nem ellenzi”, hogy rendezzék a pedagógusok ügyét. A státusztörvényt viszont támogatja, azon elgondolás alapján, hogy „az számítson, hogy ki mit tesz le az asztalra, mit tesz bele az oktatásba”.