Hszi Csin-ping elnök politikáját kivételes céltudatosság jellemzi, mind területszerzési, mind gazdasági tekintetben. Peking rafinált eszközökkel hálózza be a Dél-kínai-tengert, mesterséges szigetek létrehozásával bővíti ki érdekszféráját, új selyemút nevű beruházási programja révén ugyan valóban igen komoly projekteket hajt végre, ám sokszor mindez az adott állam eladósodásához vezet. Peking segít rajtuk, ám cserében a kínai cégek komoly előnyöket harcolnak ki. Az ország emellett digitális fejlettségét is kihasználja, akár gyanús applikációk (például Tik-tok, Wechat), akár például az 5G hálózat kiépítése révén.
Bár Peking azt állítja, megbonthatatlan barátság alakult ki Oroszországgal, Kína ódzkodik azért attól, hogy jelentősebb fegyverrel támogassa a szomszédot. A színfalak mögött segít Moszkvának a szankciók kijátszásában, de nem azért, mert annyira aggódik az ország gazdaságáért. Hszi Csin-ping számára a gazdasági érdekek mindent felülírnak. Pekingnek nagyon kényelmes a mostani helyzet, több okból is: a szankciók miatt Oroszország nyomott áron kénytelen Kínába exportálni mind a kőolajat, mind a földgázt, illetve az oroszok tömegesen vásárolnak kínai termékeket, köztük mobiltelefonokat, gépkocsikat. Peking számára jól jövedelmez az is, hogy segít Oroszországnak a büntetőintézkedések kijátszásában. Az Európai Bizottság érzékeli is a veszélyt, készülő szankciós csomagjában hét kínai vállalat ellen kíván büntetőintézkedéseket bevezetni az orosz háborús gépezet támogatása miatt. Részben olyan cégekről van szó, amelyek már szerepelnek az Egyesült Államok szankciós listáján.
Az újabb uniós szankciók elfogadását azonban az uniós tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, s Szijjártó Péter külügyminiszter a héten tett kínai látogatása során utalt arra, mi hogy állunk ehhez a kérdéshez. Mint fogalmazott, Magyarország a „legjobb körülményeket biztosítja a kínai vállalatok számára Európában, és semmilyen külső nyomás hatására nem fogja őket hátrányosan megkülönböztetni őket földrajzi alapon”.
Miután már a magyar kormány is érzi, hogy Oroszország védőernyőjére már nem számíthat, ezért Kínánál akar folyamatosan jópontokat szerezni, az orosz után egy újabb függőségi viszonyt kialakítani. Az Európai Bizottság azonban éppen arra törekszik, hogy az orosz energiáról való fokozatos leválás ne azt jelentse, hogy ezután Kínával alakul ki egy alá- fölérendeltségi viszony. Ez Hszi Csin-ping stratégiai győzelmét is jelentené, a kínai elnök célja: a nemzetközi termelési láncok minél inkább hazájától függjenek. Kína tisztában van azzal, hogy a megújuló energiában, vagy a feltörekvő technológiákban, a jövő gazdaságában kulcsszerepet játszik, beleértve a kvantum-számítástechnikát, a robotikát vagy a mesterséges intelligenciát is.
Ha Magyarország önként vállalja a kínaiaktól való függőséget, még sérülékenyebbé válik. Igaz, ez Oroszországgal kapcsolatban sem zavarta a kormányt.