korrupció;bíróság;vesztegetés;Czine Ágnes;Schadl György;

Fontos szál nem jelent meg a Schadl–Völner-ügy vádiratában

Annus Tamás ügyvédjelölt beismerő vallomásában egy eddig feltáratlan ügyről is részletesen beszámolt.

Czine Ágnes alkotmánybíró és a Fővárosi Ítélőtábla részéről is feljelentést kapott a nyakába Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, miután arról írt a Facebookon, hogy a Schadl–Völner-ügy szálai a legmagasabb bírói körökig is elértek, s nevén is nevezte Czine Ágnest, valamint fiát, Fiedler Bálint végrehajtót.

A hvg360 arról írt, hogy Annus Tamás ügyvédjelölt az ügyészségen tett részletes beismerő vallomásában arról beszélt, hogy Schadl Györgyék nem rettentek vissza a bírók megvesztegetésétől sem. Vallomásában egy eddig feltáratlan ügyről is részletesen beszámolt, eszerint a csapat 10 millió forinttal akarta lefizetni a Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsát egy számukra kívánatos döntés meghozatala céljából. Annus Tamás emlékezete szerint a harmadrendű vádlott, a Schadl György által Gazdi becenéven emlegetett R. Róbert még hencegett is azzal, hogy „nem is kérnek sokat a bírók.”

Az R. Róbert által csak „Micikének” nevezett Czine Ágnesnek a tervek szerint elvileg le kellett volna ülnie egyeztetni az érintett tanács egy tagjával, miután Fiedler Bálinton keresztül eljuttatják hozzájuk kéréseiket.

Czine Ágnes ügyvédjén, ifjabb Balsai Istvánon keresztül válaszolt a hvg360 kérdéseire. Azt írta:

„Határozottan visszautasítok minden olyan feltételezést, amely azt a látszatot kelti vagy keltheti, hogy a folyamatban lévő büntetőüggyel kapcsolatban bármiféle érintettségem merülhetne fel.”

Az ügyvéd azt is állította, hogy született már egy határozat, mely szerint „sem hivatali visszaélés bűntette, sem korrupciós bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg”.

A bíróság is hasonlóan nyilatkozott:

„A Fővárosi Ítélőtábla bírái döntésükben befolyásolhatatlanok, ezért fel sem merülhet az anyagi befolyásolás kísérlete sem”

- közölték egy belső integritási vizsgálatot követően.

Az ugyanakkor már korábban kiderült, hogy Czine Ágnes két, végrehajtóként dolgozó gyereke bizalmas kapcsolatban állt Schadl Györggyel és feleségével, s le is hallgatták őket, ám ennek ellenére Fiedler Laurát és Fiedler Bálintot még csak tanúként sem idézték be a bíróságra.

A hvg360 szerint az Annus Tamás vallomásában állítottak hátterében az a tízmilliárdos téttel rendelkező per húzódik meg,, amely a CIB Bank és a több mint tíz éve felszámolás alatt álló Buda Square 2007 Kft. között zajlott. Annus Tamás azt mondta, R  Róbert egy ismerőse, a társaságban csak „Öregnek” nevezett állítólagos magánnyomozó F. Tibor arra hívta fel Schadl György figyelmét, hogy a banknak állítólag „százmilliós kerete van” a jogvitája lezárására. Schadl, R. Róbert, Annus, F. Tibor és Koller Mihály Dávid felszámoló össze is ült tanácskozni a témában. Eleinte legális tanácsadáson gondolkodtak, később azonban felmerült a bírák befolyásolásának lehetősége. Lehetséges céljukról egy, a HVG birtokába került, 2021. szeptember 9-ei e-mail tanúskodik, amit az ügyészség később le is foglalt Annus Tamás laptopjáról, végül azonban nem tisztázták annak eredetét és bizonyítékként sem használták fel. Elképzelhető, hogy hamisítványnak tartották, a lap szerint azonban önmagában egy ilyen e-mail létezése is bűncselekménygyanús.

Az ítélőtábla azonban végül a CIB számára a lehető legrosszabb döntést hozta, vagyis bármit is terveztek Schadl György emberei, célt nem értek és valószínűleg le sem fizettek senkit. Az azonban így is felvet kérdéseket, hogy a kétes eredetű e-mail keletkezésének másnapján Schadl György találkozni akart Czine Ágnessel a NER-elit kedvencének számító Félix étteremben. Az alkotmánybíró arról nem nyilatkozott, hogy létrejött-e a találkozó, és ha igen, annak mi volt a célja.

A lap szerint egyébként Schadl György kettős játékot űztek, ugyanis a CIB számára kedvezőtlen ítélet után egyezséget próbáltak összehozni a BudaSquare-rel, de ebben sem jártak sikerrel. A CIB sajtóosztálya a HVG kérdésére azt közölte, hogy ehhez kapcsolódóan már korábban feljelentést tettek okirat-hamisítás és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények gyanújával, arról viszont csak a laptól értesültek, hogy a Schadl-ügynek bármi köze lenne a jogvitájukhoz. A történet „egy két évvel ezelőtti bűncselekmény-kísérletről szól, amelynek a CIB Bank az áldozata, amennyiben az megvalósul” - írták. Azt pedig visszautasították, hogy százmilliós keretük lett volna a jogvita elintézésére.

„Irodánk olyan megbízást, utasítást vagy kérést sem közvetve, sem közvetlenül, sem írásban, sem szóban, sem semmilyen más módon nem kapott és nem is adott, amelynek célja bírósági határozatok tartalmának bármilyen módon való befolyásolása. Irodánk az említett urakkal semmilyen jogviszonyban nem állt vagy áll, részükre ennélfogva semmilyen díjat nem is fizetett. Tudomásunk sincsen olyan ügyről, amelyek célja az igazságszolgáltatás integritásának csorbítása” - közölte a CIB ügyeit vivő Stanka Gergely, a BPSS ügyvédi iroda tagja a HVG megkeresésére.

A szál mindenesetre annak ellenére nem jelent meg a Schadl-Völner-ügy vádiratában, hogy Schadl György emberei a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint is bűncselekményekre készültek.