MSZP;Alkotmánybíróság;pedagógusok;közoktatás;polgári engedetlenség;

2023-05-18 12:31:00

Lépett az MSZP, a szakszervezetek az Alkotmánybíróság elé viszik a polgári engedetlenség ügyét

Az ellenzéki párt szerint Magyarország nem demokrácia és nem jogállam. 

Összegyűlt az országgyűlési képviselők aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében - közölte az MSZP társelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Kunhalmi Ágnes a magyar állami hírügynökség, az MTI szemléje szerint azt mondta, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kérte ötven képviselő támogatását, hogy megtámadhassák a vonatkozó kormányrendeletet. Hozzátette: a polgári engedetlenség bevett szokás a polgári demokráciában, Orbán Viktor miniszterelnök maga is alkalmazta korábban. Úgy véli, az hogy a kormánypártok a polgári engedetlenség miatt kirúgták a pedagógusokat, azt mutatja, hogy Magyarország nem demokrácia, nem jogállam.

Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést - például polgári engedetlenséget - követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet, és augusztus 1-jén is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést.

Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből.

Az ügyvivő közölte, hogy az alkotmánybírósági beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, a parlamenti frakciókat pedig azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez.