Átalakítaná a kormány a választási törvényt – írja a Magyar Nemzet. A kormánypárti lap birtokába jutott, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságához benyújtott törvénymódosító javaslatból az derül ki, hogy időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. Mindez az önkormányzati választást megelőző egyéves időszakra vonatkozik.
A lap úgy tudja, a kormány az önkormányzati választás tavaszi időpontjához igazítaná a részletszabályokat. Az eljárási szabályok eddig az őszi választáshoz képest határozták meg, hogy meddig lehet időközi választást tartani. Ez módosulna, tekintettel arra, hogy korábban – mint lapunk megírta, ezzel igen nehéz helyzetbe hozva az ellenzéket – arról döntött a parlament: az EP-választással egyidejűleg lesznek az önkormányzati választások 2024-ben.
„Jogállami nonszensz, ahogy ebbe belenyúltak” – Négy hónapig béna kacsaként vegetálhatnak a polgármesterek a 2024-es választás utánEgy másik ponton az Orbán-kormány szigorítana is a jogszabályon, a tízezer főnél nagyobb településeken legalábbis ezentúl az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania egy pártnak, ha kompenzációs listát akar állítani. Ugyanez a szabály érvényesülne a budapesti kerületekben is: kompenzációs listája annak a jelölőszervezetnek lehet, amely a kerületek kétharmadában polgármesterjelöltet állított. Jelenleg mindkét esetben a felében kell.
A rendszer úgy néz ki, hogy a tízezer lakos feletti településeken és fővárosi kerületekben az egyéni választókerületek mellett kompenzációs listákról lehet önkormányzati képviselői mandátumot szerezni. A kompenzáció során azokat a töredékszavazatokat veszik szánításba, amelyeket az egyéni választókerületekben meg nem választott jelöltekre adtak. Kompenzációs mandátumot csak annak a szervezetnek a listája kaphat, amelynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok legalább 5 százalékát megkapták. Közös lista esetén a limit 10 százalék, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15 százalék.
Itt a bejelentés, június 6-9. között tartják a 2024-es EP-választástA módosító javaslat szerint emellett
a már kiírt választások közül azokat tartják meg, ahol a kampány már elkezdődött, tehát 50 napnál kevesebb van hátra az időpontig.
A lap kiemeli, hogy a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján jelenleg 15 településen várható valamilyen időközi választás, ezek közül nyolcra biztosan sor kerül. A törvény kihirdetésétől függően ez azt is jelentheti, hogy nem lesz időközi ott, ahol május 27-én indulna a kampányidőszak. Ilyen például a XII. kerület, ahol a Vágó István (DK) halála miatt megüresedett mandátum betöltéséről szavaznának a hegyvidékiek. Az indítvány szerint időközi választás helyett a választási lista alapján adhatna képviselőt az a párt, amelyik addig a mandátum birtokosa volt.
A törvénymódosításról a Magyar Nemzet információi szerint jövő kedden szavaz majd a parlament, a kihirdetését követő nyolcadik napon pedig már hatályba is lép.