A jegybank azért kezdhette meg a kamatcsökkentéseket, mert beértek a korábbi szigorító intézkedések eredményei – fogalmazott Matolcsy György. Láttuk az infláció tetőzését, megindult csökkenés – tette hozzá. A korábbi két évre jellemző ikerdeficit enyhült, ezért nincs a monetáris politikán olyan nyomás, mint korábban volt a magas folyó fizetési mérleghiány miatt. A pénzpiaci instabilitás csökkenése is jelentős részben hozzájárult ahhoz, hogy meginduljon a monetáris politika minimalizáció.
Az inflációs továbbra is közellenség, mert felborítja az egyensúlyokat és korlátozza a növekedést – fejtegette az elnök. Ezért az MNB-nek továbbra is első számú célja az infláció elleni harc, hisz a magyar 24 százalékos infláció még mindig háromszorosa az eurózóna pénzromlásának és 10 százalékponttal magasabb, mint a régiós átlag. A hazai magas infláció a kormány túlköltekezésnek a következménye, nagyon magas volt mind a 2021-es, mind a 2022-es államháztartási hiány. Az MNB szerint az ársapkák is az infláció megugrását hozták, a drágulás 3-4 százalékkal lett magasabb csak emiatt. Ezért továbbra is azt javasolja az MNB, hogy minél előbb vezesse ki az ársapkákat – mondta Matolcsy.
Szijjártó Péter újabb uniós vétóígérete verte szét a mélypontra zuhant forintotA monetáris tanács úgy látja, hogy megkezdődik a költségvetési hiány konszolidációja, a 2024-es költségvetés tervei szerint a GDP három százaléka alá kerül a hiány. Nem csak arról van szó, hogy javul a nemzetközi környezet, de arról is, hogy összhangba kerülhetnek a kormány és a jegybank intézkedései.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően az MNB megkezdte a kamatcsökkentést. A várakozások túlnyomó többsége arról szólt, hogy a Monetáris Tanács 50-100 bázisponttal visszavágja az irányadó kamatát, az egynapos gyorsbetétet. Ennek a teteje teljesült és a jegybank 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette az úgynevezett kamatfolyosót is. Az alapkamat jelenleg 13 százalék, ám ennek ma nincs különösebb jelentősége, mindaddig, amíg az irányadó kamat meghaladja ezt a szintet. Az egynapos betéti és az alapkamat valamikor az ősz folyamán érhet össze, ha a várakozásoknak megfelelően folytatódik a kamatcsökkentés. Az elemzői várakozások szerint az év végére az MNB alapkamata 11, 2024 végére 6 százalékra csökkenhet.
A 18 százalékos rendkívüli kamatot az MNB 2022. október 15-én vezette be, ez 5 százalékpontos egyszeri és rendkívüli kamatemelés volt az összeomló forintárfolyam védelmében. Akkor egy euróért közel 430 forintot kellett fizetni, és folyamatosan emelkedett az árfolyam, már 450, sőt 500 forintos eurót is áraztak előre. Ezt a trendet fordította meg az MNB 5 százalékos kamatemelése, többek közt ennek hatására és más kockázatok (energiaárak, folyó fizetési mérleg hiány, infláció) csökkenésének köszönhetően esett az euró árfolyama egészen 367 forint közelébe a múlt hétre. Az elmúlt napokban újra gyengült a forint, ugyanis a piacok számára világossá vált: már május végén megkezdheti kamatok csökkentését az MNB.
Már 0,9 százalékos mínuszban a magyar gazdaság, a kormány a kilövésre készülAz Erste Market elemzése szerint a kamatcsökkentésre az adott lehetőséget, hogy az infláció az elkövetkező hónapokban elkezd gyorsan mérséklődni. A boltokban ennek már számos jele van, hiszen jó pár termékkörben nem hogy stagnálást, hanem erőteljes árcsökkenést is láthattunk. A tavalyi magasabb havi inflációs rátákat, azaz a bázishatást is figyelembe véve, van okunk az optimizmusra – hangsúlyozták.
Az is lehetővé tette a kamatcsökkentést, hogy a külkereskedelmi mérleg többletbe fordult: ez egyrészt köszönhető az import drasztikus visszaesésének, amely az összezuhant lakossági-vállalati kereslet és a padlót fogott gázárak következménye, másrészt a még meglévő export is javított az egyenlegen.
Erste Market elemzői emlékeztettek arra is, hogy a régióban befejeződött a kamatemelési ciklus – és nagy valószínűséggel az Egyesült Államokban is –, s az EKB sincs messze a ciklus végétől, miközben a magyar kamat a maga 18 százalékával a legmagasabb az EU-ban.
A mostani kamatcsökkentés – a következő hónapokban tovább mérséklődő kamatok – rövid távú hatása a forint gyengülését eredményezheti, bár más világgazdasági események hatására akár az erdősödése sem zárható ki. Ugyanakkor a csökkenő kamatok újra beindíthatják a hitelezést az év vége felé, ez pedig jótékonyan hat majd a jövő évi gazdasági növekedésre. Nem véletlen, hogy az elemzők az idei stagnálás után már három százalékos gazdasági növekedést várnak.
Alaptalan kormánymatek, a független elemzők többsége szerint a magyar gazdaság idén már nem indul be