EU;MNB;kamatcsökkentés;Szijjártó Péter;vétó;forintgyengülés;orosz szankciók;

Szijjártó Péter újabb uniós vétóígérete verte szét a mélypontra zuhant forintot

Tegnap este 377 forintnál is drágább volt az euró.

Többhetes mélypontjára esett néhány óra alatt a forint az euróval szemben. Tegnap este 377 forintnál is drágább volt az euró, míg a hét elején 368 forint körül, de még csütörtök reggel is 370 forint volt az árfolyam. Az elmúlt időszakban a forintpiacon nemigen voltak napon belül ilyen ingadozások, főképp gyengülés, hiszen utoljára három hete volt ezeken a szinteken a forint/euró kurzusa. A lengyel złoty és a cseh korona is gyengült tegnap, ám közel sem olyan mértékben, mint a forint, amely egy nap alatt 2 százalékkal értékelődött le.

A jövő héten a piaci várakozásokat szerint megkezdheti a MNB a kamatcsökkentési ciklusát, mégpedig a forint egyik legfőbb támassza a jelenleg 18 százalékos jegybanki kamat volt. Az MNB üzenetei nem teljesen világosak, és nem is lehet tudni, hogy valóban kamatot csökkent-e már a jövő héten, vagy csak bejelentik az első kamatcsökkentés időpontját, ezért az elemzői kamatcsökkentési várakozások 0-100 bázispont közötti tartományban szóródnak. Az elmúlt hetekben felerősödtek a vágást valószínűsítő jóslatok, hisz az infláció áprilisban végre csökkenni kezdett, és jelentősen mérséklődött a folyó fizetési mérleg hiánya is, vagyis a magyar gazdaság finanszírozási képessége javult. Korábban jegybank a kamatcsökkentési ciklus megkezdését a pénzügyi mutatók trendszerű változásához kötötte, ezért nem lehet tudni, hogy ez az idő már májusban vagy csak később köszönt be.

Az ilyen várható kamatcsökkentés előtt nem meglepő, hogy egyes kereskedők zárják forintpiaci pozíciókat, amely a deviza gyengülését eredményezheti – nyilatkozta lapunknak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hetekben már nagyon erős volt a forint, a további erősödés irányába már amúgy sem volt komoly tér, vagyis jelen környezetben nem meglepő az árfolyam esése. A forintgyengülésre hatott a romló nemzetközi pénzügyi környezet is, ugyanis a dollár erősödni kezdett, s ez a régiós devizákat gyengíti. Ugyanakkor az elemző szerint a harmadik, nem elhanyagolható forintgyengítő tényező lehetett Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai nyilatkozata arról, hogy magyar kormány megvétózhatja az újabb orosz szankciós csomagot.

Mint arról lapunk is beszámolt, a magyar diplomácia vezetője szerdán bejelentette, hogy a kormány mindaddig blokkolja az Oroszország elleni újabb – tizenegyedik – szankciós csomagot, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP Bankot a háború nemzetközi támogatóinak feketelistájáról. Az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) még május 4-én a tette a listára pénzintézetet, amit azzal indokoltak, hogy a bank a háború kitörése után is tovább folytatja ténykedését Oroszországban. A pénzpiacokon sokan nem is halottak az OTP feketelistára kerüléséről, míg a magyar diplomácia ezt a kérdést fel nem emelte. Ekkor viszont a befektetők számára már az lett a legfontosabb üzenet, hogy a kormány már megint és sokadszorra szembe megy a közös uniós politikával, amely az álmoskönyvek szerint nem segíti a Magyarországnak járó uniós támogatások megszerzését. Már szerdán, az újabb vétó belengetése után is gyengült a forint, ám akkor még korrigálni tudott az árfolyam. Ám csütörtökön már az angol nyelvű portálok is lehozták a hírt, így az széles körben ismert lett, ezért a csütörtöki forintgyengülés nagy valószínűséggel összeköthető a magyar diplomácia lépésével.

A piaci várakozások szerint a következő hetekben az euró 360-400 forintos sávban ingadozhat, és ha megindul a kamatcsökkentés, akkor a 370 forint alatti euróárfolyamtól elbúcsúzhatunk. Ugyanakkor, ha a forintgyengülés a következő napokban is folytatódik, az akár a jegybanki kamatcsökkentési tervet is átírhatja, pedig a reálgazdaság (cégek, háztartások) rászorulnánnak az olcsóbb forintkamatokra.