„Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon rosszra” – Vallomást tett a bíróság előtt Schadl György gazdája is

R. Róbert azt mondta, szerette volna, hogy ő legyen a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat, de nem követett el bűncselekményt

A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per.

A három fő vádlott negyed tízkor érkezett a tárgyalóterembe. Schadl György és R. Róbert ezúttal is a Fővárosi Törvényszék visszhangos folyosóin messziről hallható lánccsörgés közepette jött, mindketten kéz-és lábbilincset viselnek, büntetésvégrehajtási kommandósok kísérték be őket a tárgyalóterembe.

A tárgyaláson megjelent Völner Pál is. Mint arról beszámoltunk, ő másodrendű vádlottként kedden tett vallomást, melyben a vádirat minden elemét tagadta, a 2021-ig igazságügyi államtitkár Völner az ügyészséget „koncepciós ügy” kreálásával vádolta, míg szerinte a rendőrség vagyonvisszaszerzési eljárása az ötvenes éveket idézi.

Völner Pál kissé reszketeg lábakkal vonult be, majd leül a vádlottak padjára, ahol magába roskadva, szürke arccal hallgatta végig R. Róbert vallomását.

Mint ismert, az ügyészség Schadl Györgyöt és Völner Pált korrupcióval vádolja, szerintük az MBVK-elnök az akkori igazságügyi államtitkár segítségével a saját strómanjait neveztette ki végrehajtónak, akik ezután az irodájuk bevételeinek nagy részét átadták neki. Schadl György legalább 920 millió forintot kasszírozott, amelyből 83 millió forint kenőpénzt adott Völner Pálnak éveken keresztül, havi 2-3 millió forintos részletekben. A harmadrendű rendű R. Róbert Schadl György afféle mindenese, segítője volt, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az MBVK-elnök a beszélgetéseikben csak „gazdám” néven emlegette.

R. Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedéssel, csalással vádolja. Az ügyészség szerint R. Róbert a tizenharmadrendű vádlott S. Etelkát azzal hitegette, hogy elintézi neki, hogy az S. Etelka által vezetett Mátrix Oktatási Központ Budapest nevű intézmény oktatási engedélyt kapjon. Ezen a címen jelentős összegeket vett fel S. Etelkától, majd ebből továbbosztott bűntársainak, ám végül nem intézte el az iskola engedélyezését. S. Etelkától később jelentős, 70 millió forintnyi összeget is kicsikart, azzal az ürüggyel, hogy egy üzleti útra ment Ukrajnába, ám ott egy közvetítője szerint „elrabolták a csecsenek” és váltságdíjként kellett neki a pénz. Schadl György és Völner Pál úgy került a képbe, hogy 2021 áprilisban S. Etelkát azzal hitegette R. Róbert, hogy 150 millió forinttért kijárja, hogy az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM)-nél megadja az oktatási központ működéshez szükséges hivatalos engedélyt. Az ügyben R. Róbert felhívta Schadl Györgyöt, aki vállalta a feladatot, majd hívta Völner Pált, aki – ahogy vádirat fogalmaz – „beleegyezett ebbe”.

R. Róbert személye ott válik érdekessé, hogy sajtóinformációk szerint a Schadl-féle bűnszervezet R. Róberten keresztül bukott le, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) azért kezdte lehallgatni R. Róbert telefonját, mivel egy vámhatósági tisztviselőt zsarolt. R. Róbert telefonjai lehallgatásával került képbe előbb Schadl György, majd Völner Pál.

Mint kiderült, R. Róbert már máskor is állt bíróság előtt, korábban, 2003-ban már volt büntetve. 2012-ből van 1 év 10 hónapos felfüggesztett börtönbüntetése sikkasztás miatt. Az ügyészség most 9 év börtönbüntetést és 118 millió forint vagyonelkobzást kért rá az ügyben.

R. Róbert az eddigiekből eltérően nem járult hozzá, hogy képeket készítsenek róla.

Elmondása szerint középiskolába járt, ám érettségit nem szerzett. Arra, hogy mivel foglalkozott, annyit mondott, hogy „tolmács volt” illetve cégekben dolgozott volt gazdasági igazgató is. Ő nem követett el bűncselekményt, vallomásában tételesen tagadta a vádirat minden pontját. – Soha nem vesztegettem meg senkit, soha senkinek nem ajánlottam vagy kértem semmi jogtalan előnyt, soha senkit nem juttattam jogtalan előnyhöz – állította. Vesztegetésre irányuló pénzt kérése soha nem volt. A szerinte pénzeket nem vesztegetésre kért S. Etelkával, hanem a »rengeteg találkozó megszervezésével járó rohangálásra volt szükség.

– Szerettem volna, hogy én legyek a híd, a szakértő, akihez mindenki fordulhat – írta körül a szerepét R. Róbert.

Ami a csecsen váltságdíj történetét illeti, szerinte S. Etelkával olyan bizalmas kapcsolat alakult ki, hogy egész életét elmondta neki. Elmesélte, hogy súlyos tartozásai voltak, amit S. Etelka is látta, felajánlotta a segítségét. Végül el is fogadta, hogy adjon kölcsönt. Ezzel kapcsolatban került sor a csecsen történet kitalálására, amire azért volt szükség, hogy S. Etelka fia elfogadja, hogy S. Etelka pénzt ad neki.

Teljesen egyértelmű volt, hogy hozzá forduljak az iskola ügyében. Ezért kérdeztem őt, hogy tud-e olyan szakembert ajánlani, aki segíteni tud? Soha nem volt beszédtéma közöttünk, hogy bárkinek is pénzt kellene ajánlani, hogy hivatali helyzetével visszaélve járjon el. Szerinte Schadl György azért hívta őt gazdának mivel ugratták egymást. – Férfiak között az ilyen előfordul, ám ebből senki se gondoljon semmilyen rosszra.

Völner Páltól soha nem kért semmilyen semmilyen jogszerűtlent, soha nem ajánlott neki semmilyen juttatást. – Annyit tudtam, hogy »Gyurin« keresztül munkakapcsolatban vannak – mondta erről R. Róbert, hozzáfűzve,

amelyeket megosztott Schadl Györggel. Ezekről nem kíván részletesen beszélni, és nem kíván válaszolni a bíróság további kérdéseire sem.