Szűk két hete a világsajtó még Törökországra, az év legfontosabbjának kikiáltott választására figyelt, ám a második fordulóra már visszaesett az érdeklődés. A nemzetközi média, a legtöbb szakértővel egyetemben elkönyvelte, hogy nem lesz változás, az országot 20 éve vezető Recep Tayyip Erdogan folytathatja tekintélyelvű rendszerének kiépítését.
A regnáló államfő az első körben ugyanis a szavazatok 49,5 százalékát szerezte meg, legfőbb kihívója, Kemal Kilicdaroglu viszont 44,8 százalékot gyűjtött be, jócskán alulmúlva az előrejelzéseket.
Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (NKE-SVKI) tudományos munkatársa is megerősítette, hogy a hivatalban lévő elnök a favorit. „Nem sok esélyt látok az ellenzéki győzelemre, hacsak nem bízzák el magukat Erdogan támogatói. A kormányoldal mozgósítási kampánya azonban nagy erőkkel folyik, özönlenek az ígéretek és a pozitív üzenetek, és tovább folytatják Kilicdaroglu összemosását a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel” – magyarázta lapunknak a Törökország-szakértő.
A demokrácia helyreállítását ígérő török ellenzéki összefogás elnökjelöltje mégis magabiztosnak mutatja magát. „Ne aggódjon, megnyerjük a második fordulót” – jelentette ki Kilicdaroglu, amikor megkérdezték tőle, hogy veresége esetén lemond-e a baloldali-kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) éléről. A 74 éves pártvezér az interneten sugárzó Babala TV szerdai műsorában válaszolta meg török fiatalok kérdéseit. Négy órán át állta a sarat, alighanem abban bízva, hogy szereplését az ifjúság minél több szavazattal hálálja meg.
Kilicdaroglu a nacionalista szavazók kegyeit keresve, korábbi „szeretetkampányát” durva, menekültellenes uszítással váltotta fel. Arra törekedett, hogy az elnökválasztás második fordulóját népszavazásnak állítsa be arról, hogy maradhatnak-e a menekültek – és azt hangoztatta, hogy a hazaküldésük pártján áll. Hangulatkeltés gyanánt 10 millió „irreguláris migránsról” beszélt, holott a hivatalos adatok szerint legfeljebb 4 millió, főként szír menekült él Törökországban. A februári pusztító földrengés által sújtott dél-törökországi Hatay tartományban tartott gyűlésén Kilicdaroglu igyekezett mindenkit megnyugtatni arról, hogy a menedékkérők „rasszizmusmentes” kitoloncolását tervezi miközben éppen egy olyan sátorban fogadkozott, amelyen a „döntsünk, még mielőtt a bevándorlók elfoglalják az országot” szlogen díszelgett.
Az ellenzéki Kilicdaroglu a nacionalistákban bízik Erdogannal szembenA hangnemváltás, a nacionalista húrok pengetése félig-meddig bejött, hiszen az ellenzéki összefogás jelöltje maga mellé állította Ümit Özdagot, a szélsőjobboldali Győzelem Párt (VP) vezérét. Ez a politikai formáció volt az elnökválasztáson harmadik helyen végzett Sinan Ogan legfőbb támogatója. Maga a jelölt a szavazatok 5,2 százalékát begyűjtő Ogan viszont Erdogan mellé állt, a híresztelések szerint egy miniszteri posztért cserébe. Igaz, Özdag félreérthetetlen utalást tett arra, hogy a Kilicdarogluval kötött alku révén belügyminiszteri székben reménykedhet.
Az ellenzéki elnökjelöltnek sikerült úgy magához édesgetnie a szélsőjobbot, hogy eközben a kurdbarát Népek Demokratikus Pártját (HDP) sem idegenítette el magától.
A betiltással fenyegetett párt társelnökei csütörtökön hangsúlyozták, hogy álláspontjuk nem változott, továbbra is Erdogan „egyszemélyes rezsimjének” leváltására fognak szavazni. Kilicdaroglut ugyanakkor nem nevezték nevén, a menekültellenességétől pedig elhatárolódtak. A HDP még buszokat is indít a szavazókörökhöz, más kérdés, hogy szimpatizánsaik mennyire hajlandóak ikszet tenni egy olyan elnökjelölt mellé, aki lepaktált a kurdok kisebbségi jogait ellenző szélsőjobboldallal.
Sorsszerű kudarc, az ellenzék, a külföldi elemzők és a sajtó egyaránt alábecsülte Erdogan tekintélyelvű rendszerének erejétPintér Sándor neve is előkerült a kampányban
Magyar kollégáját emlegette fel Süleyman Soylu török belügyminiszter, amikor belga és svéd állami támogatások elfogadásával vádolta meg a választás tisztaságát felügyelő török civil szervezetet. A TGRT Habernek múlt szombaton adott interjújában arról beszélt, hogy előzetesen Pintér Sándor magyar belügyminiszter figyelmeztette őt a külföldi beavatkozás veszélyeire. „Süleyman bej, nézd, volt egy választásunk, Soros és az Egyesült Államok beavatkozott ebbe a választásba. Ezen a választáson közvetlenül az amerikai kincstárból érkezett pénz a szervezeteknek. Kérem, legyen óvatos, és ne hagyja, hogy beavatkozzanak az Önök választásába!” – a török belügyminiszter szerint ezt mondta neki magyar kollégája.
