„Ezt az adósságot a demokrácia kiszélesítésével lehet megadni” – Nem csak önmagáért harcol Ukrajna

A Kijevi Biztonsági Fórum témaválasztásával is azt üzenték a szervezők: egyfelől Ukrajna harcol a tagságért, másfelől harcol magáért a szövetségért, minden egyes ország biztonságáért és szabadságáért.

Ukrajna biztonságát egyedül a NATO tagság képes garantálni – mondta Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök a Kijevi Biztonsági Fórum megnyitóján. Magát az online zajló fórumot az ő alapítványa indította útjára és a múlt csütörtök-pénteki kétnapos rendezvény immár a 15. volt a sorban. A politikus szerint a vilniuszi NATO-csúcson júliusban világos döntésre van szükség, és ez nem csak Ukrajna érdeke. Erre utal a fórum témája is: harc a NATO-ért, és ennek kettős jelentése van. A témaválasztással is azt üzenték a szervezők: egyfelől Ukrajna harcol a tagságért, másfelől harcol magáért a szövetségért, minden egyes ország biztonságáért és szabadságáért.

– Adósai vagyunk a jelennek, azoknak, akiket meggyilkoltak Bucsában, Mariupolban, Irpinyben. Adósai vagyunk a gyerekeknek, akik elveszítették szüleiket. Adósai annak a sokmillió ukránnak, akik vissza akarnak térni hazájukba. Adósai vagyunk a történelemnek, mindazoknak, akik Ukrajna függetlenségéért küzdöttek, azoknak az európaiaknak, akik a szovjet megszállás alatt raboskodtak. Ezt az adósságot a NATO bővítésével, a demokrácia kiszélesítésével lehet megadni – hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk.

A fórumon, amelyet az alapítvány YouTube-csatornája élőben közvetített, ezúttal is rangos vendégei voltak, a többi között George W. Bush volt amerikai elnök és Boris Johnson volt brit miniszterelnök. Az emigrációban élő belarusz ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszakaj felszólalásában Ukrajna szomszédjának helyzete is napirendre került. Az elnöki hatalmat bitorló Lukasenka destabilizációs tényező Európa számára, Putyin orosz elnök nélkül rendszere már nem létezne – mondta. Lukasenka ezt azzal viszonozza Putyinnak, hogy területet, fegyvert és lehetőséget ad neki, hogy folytathassa agresszióját Ukrajna ellen. Belarusz számára egyedül Ukrajna győzelme kínál esélyt – hangsúlyozta Tyihanovszkaja. A belarusz ellenzéki vezető sürgette, hogy a hágai nemzetközi bíróság Lukasenka ellen is adjon ki elfogató parancsot, mert mind mondta, helyettesének, Pavlo Latuskónak bizonyítékai vannak arról, hogy Belarusz területére is hurcoltak el ukrán gyerekeket.

Fehérorosz ellenzéki források szerint Lukasenka a hét közepén, miután megint Moszkvában járt Putyinnál, ismét hirtelen rosszul lett, és mérgezési tünetekkel kórházba került. Más források ezt nem erősítették meg, bár vasárnapi hírek szerint a diktátor újra kórházi kezelésre szorult. Az viszont tény, és ennek igen kedvezőtlen nemzetközi visszhangja van, hogy május 25-én csütörtökön az orosz és a belarusz védelmi miniszter aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében orosz taktikai atomfegyvereket telepítenek Belaruszba. Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú harcászati ballisztikus, nukleáris robbanófejekkel is fölszerelhető rakétarendszerről van szó. Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter közölte, hogy a belarusz repülőgépek egy részét is már átalakították, hogy képesek legyenek atomfegyver szállítására. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte a döntést, mint amely az eszkaláció különösen súlyos veszélyével fenyeget, és ellentmond több nemzetközi egyezménynek, amelyeket Oroszország is aláírt. Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartsa magát kötelezettségeihez.

Lukasenka viszont ihletet kapott az adománytól: Belarusz nemzeti színeivel, piros-zöld zászlócskával díszítette föl az Iszkandert, majd egy nyilatkozatában ennél jóval tovább ment: fölhívta a Független államok Közösségének tagállamait, lépjenek be az orosz-belarusz szövetségbe, és akkor nekik is lehet atomfegyverük. Oroszország és Belarusz taktikája alapvetően mond ellent a globális biztonság elveinek – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.