Választási manipuláció történik Lengyelországban, az elnök egyértelműen az ellenzék vezetőjét vette célba

Andrzej Duda lengyel államfő aláírta a „lex Tusknak” nevezett törvényt, amelynek legfőbb célja az ellenzék és a Polgári Platform vezetője, Donald Tusk ellehetetlenítése az év végén esedékes parlamenti választás közeledtével. Ugyan a jogszabályt a szenátus előzőleg elutasította, az visszakerült a képviselőház elé, amely múlt pénteken ismételten elfogadta azt, ezt követően adta rá áldását a köztársasági elnök.

A törvény értelmében egy a szejm által megválasztandó, kilenctagú bizottság vizsgálná a 2007-2022 közötti intézkedéseket és ennek alapján kezdeményezheti az állítólagos orosz befolyás hatására megszületett döntések felfüggesztését. Azokra pedig büntetéseket róhatnak ki, akik az adott jogszabály elfogadása mögött állnak, például tíz évre eltilthatják őket a közügyek gyakorlásától. Az ellenzék szerint a tervezet alkotmányellenes, mert nem garantálja a hatalmi ágak szétválasztását, egyfajta bíróságként működne. Az érintetteket ugyanis megfelelő bírósági eljárás nélkül fosztanák meg a közhivatalok viseléséhez való joguktól.

Az új törvénnyel a kormányzó Jog és Igazságosság Donald Tuskot kívánja célba venni, a PiS ugyanis azzal vádolja a volt miniszterelnököt, az ellenzék legfőbb alakját, hogy kormányfőként túl közeli kapcsolatba került az orosz vezetéssel. Ugyanakkor más vélekedések szerint épp Mateusz Morawiecki kormánya növelte az energiafüggőséget azzal, hogy emelte az Oroszországból származó szénimport mennyiségét. Mint a Visegrad Insight elemzésében megjegyzi, a PiS és vezetője, Jaroslaw Kaczynski alighanem „ezzel a mutatvánnyal próbálja elterelni a figyelmet arról a kellemetlen valóságról, hogy számos politikai döntésével legalábbis a Kremlhez igazodik.”

Ő a célpont, de övé volt az ötlet is

Az új törvény segítségével a kormány közigazgatási eljárás keretében akarja kizárni a választási versenyből mindazokat, akiket azzal vádol, hogy Oroszországgal szövetkeztek – egyértelműen Tuskról van szó. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen lépés az év végi parlamenti választást is befolyásolja. Amennyiben Tuskot kizárnák az indulók sorából, máris meg lehetne állapítani, hogy a lengyel parlamenti választás nem felel meg a demokratikus normáknak. Lengyelországban nem ez volt az első antidemokratikus lépés a sokat emlegetett, s az Európai Bizottság által számos alkalommal bírált „igazságszolgáltatási reform” mellett, ami miatt Varsó még mindig nem kapott pénzt az uniós helyreállítási alapból. A PKN Orlen állami olajtársaság – amelynek vezérigazgatója, Daniel Objtek közeli Kaczynski- szövetségesnek számít – 24 regionális újságból 20-at felvásárolt, és széleskörű médiaportfólióval rendelkezik. Vagyis Varsó is magyar médiaviszonyokat kíván teremteni. Ugyanez a vállalat üzemanyagraktárakat, kritikus infrastruktúrát adott át szaúd-arábiai tulajdonosoknak, anélkül, hogy biztosítékot kapott volna arra, hogy ezeket nem adják át Oroszországnak vagy más potenciálisan veszélyes államoknak. Ennek azért van különös jelentősége, mert a kormány olyan törvényt készít elő, amely az energiaellátás egyes részeinek tulajdonjogát átadhatja külföldi szereplőknek. Mark Brzezinski, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete levelet küldött a kormánynak, amelyben rámutatott egy ilyen lépés buktatóira, és amelyet a Gazeta Wyborcza a Lex Tusk elfogadásának napján hozott nyilvánosságra.

Az ügy pikantériája, hogy bár minden bizonnyal Tusk a törvény célpontja, az orosz befolyás kivizsgálásának ötlete valójában éppen tőle származik. Még 2022 őszén azt javasolta, hogy egy speciális parlamenti csoport vizsgálja meg, a Kreml milyen befolyást gyakorolt a lengyel fosszilis tüzelőanyagok piacára. Az orosz szolgálatoknak a PiS energiapolitikájára gyakorolt befolyását csak ez a vizsgálóbizottság tisztázhatja – mondta akkor. Alig egy hónappal korábban Kaczynski viszont azt közölte, hogy Tusk kormánya „meghajolt” Oroszország előtt.

Annak ellenére, hogy az amerikai hírszerzés figyelmeztetett egy közelgő ukrajnai orosz invázióra, két hónappal annak bekövetkezte előtt Morawiecki miniszterelnök aláírta a varsói csúcstalálkozó paktumát olyan nyíltan oroszbarát pártokkal, mint a Fidesz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), vagy a francia Nemzeti Tömörülése (RN).