Az Európai Politikai Közösség (EPK) második csúcstalálkozójának már a helyszíne is jelzi, hogy az EU és NATO tagállamok milyen geopolitikai problémákkal szembesülnek: a kastély közel van az ukrán határhoz és a Dnyeszteren túli területhez, amely egy oroszok által ellenőrzött szeparatista enklávé Moldova területén. A tanácskozás idején a NATO gépei gyakorlatoznak az ország légterében.
A mindenféle intézményi struktúrát nélkülöző fórum ötlete Emmanuel Macron francia elnöktől származik, aki tavaly májusban Strasbourgban mondott beszédében javasolta, hogy az európai államok vezetői évente kétszer jöjjenek össze a biztonsági kérdések és a regionális viták kevésbé hivatalos keretek közötti megbeszélésére. Az első találkozót tavaly októberben Prágában tartották, ahol az résztvevők legfőbb üzenete az Ukrajna melletti egységes kiállás volt. A cseh fővárosban 44 állam- és kormányfő gyűlt össze, akik most kiegészülnek a három miniállam – Andorra, San Marino és Monaco – meghívottjaival. A kontinens országai közül csak Oroszország és Belarusz nem tagja az EPK-nak. „Önmagában az a tény, hogy a közösség létezik és a találkozóját Moldovában tartja, erős politikai üzenetet hordoz, elsősorban Moszkva számára”, mondta egy háttértájékoztatón a francia elnöki hivatal egyik képviselője.
A moldovai csúcson a vezetők kerekasztalok mellett tárgyalnak majd a biztonság, az energia és az összekapcsolhatóság kérdéseiről. A fórum platformot biztosít a csoportos megbeszélésekre és a kétoldalú találkozókra. Charles Michel, az EU állam- és kormányfői testületének vezetője, valamint a német kancellár és a francia elnök például külön egyeztetést tervez az azeri és az örmény elnökkel a Hegyi-Karabah körüli konfliktusról.
A tanácskozás szervezői a véleménycsere mellett konkrét eredményeket is várnak arról, hogy a 47-ek hogyan tudnának hatékonyabban küzdeni a kíberbűnözés ellen és megosztani eszközeiket, szakértelmüket a kritikus infrastruktúrák védelmére. Az EU vezetői már csütörtökön megállapodhatnak a tavaly június óta tagjelölt Moldovával az Unióban alkalmazott kedvezményes mobil barangolási díjak bevezetéséről, amit később kiterjeszthetnek az EPK minden részes államára.
A francia elnöki hivatal munkatársai megerősítették: a közösség létrehozása nem helyettesíti az uniós csatlakozási folyamatot, a vezetők nem készülnek megvitatni a bővítést sem a tagjelölt országokkal, sem azokkal, amelyek csak ezután szeretnék beadni csatlakozási kérelmüket. Mivel Szerbia és Koszovó első embere is részt vesz a találkozón, szinte biztos, hogy szóba kerülnek a keddi koszovói véres összetűzések, amelyekben több tucat külföldi, köztük magyar békefenntartó katona megsérült. A szervezők remélik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutazik a moldovai csúcsra.
Újabb légitámadás érte Kijevet, egy gyerek is meghaltÚjabb hétszáz NATO-katona érkezik hamarosan Koszovóba