Orbán-kormány;Európai Bizottság;szerződés;ígéret;módosítás;Paks 2;

Itt az újabb megszegett ígéret, az Orbán-kormány tovább titkolja az új paksi alkut

Bemutatják az erőműszerződés módosításait, amint jóváhagyták őket Brüsszelben – ígérte az Orbán-kormány. Az Európai Bizottság rábólintott a dologra, a kabinet vasárnapig mégsem adta ki az iratokat.

Bár a módosított paksi szerződés szövegébe a kormányzati tájékoztatás és az ügyet közelről követő, Brüsszelben dolgozó Párbeszéd-politikus, Jávor Benedek szerint is végül csak a lényegi tartalmat nem érintő, technikai jellegű módosítások kerültek, az Orbán-kabinet a saját korábbi ígérete ellenére továbbra is titkolja a szöveg tartalmát.

Menczer Tamás, az illetékes külgazdasági tárca államtitkára a közelmúltban Tordai Bence, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének interpellációja nyomán az Országgyűlésben azt mondta: amint az Európai Bizottság jóváhagyja a módosításokat, a szerződést nyilvánosságra hozzák. Erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is az április 20-i Kormányinfón, a jóváhagyás a múlt héten megtörtént, a nyilvánosságra hozatal viszont egyelőre elmaradt. Pedig nem csak politikusok sürgetik, hogy a több mint egy hónapja átírt kontraktus tartalmával végre a legfőbb érintettek, az adófizetők is megismerkedhessenek (Tordai például időközben írásbeli kérdést is intézett az ügyben Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhez): a Menczer-féle ígéretre hivatkozva lapunk is megpróbálta kikérni a tárcától a papírokat, egyelőre eredménytelenül. A tárca a csütörtökön elküldött kérdésünkre mostanáig nem is reagált.

Hogy mi az oka a titkolózásnak, arra többféle magyarázatot is említettek a Népszava brüsszeli forrásai. Egyrészt ezen a ponton nem zárható ki hogy a módosítások mégsem csupán technikaiak. Az Európai Bizottság, amelynek köreiből az erre vonatkozó hírek kiszivárogtak, a tervezett bővítés ügyében korábban sem bontotta ki az igazság minden részletét. Másrészt lehetséges, hogy technikaiak ugyan, de összességében egyértelműen negatívak Magyarország számára – például a kamatkondíciókat, az ütemezést, a kötbérezést tekintve –, így a kormány nem szívesen büszkélkedik velük. Harmadrészt pedig az sem kizárt, hogy Orbánék egész mást szerettek volna elérni, mint amit végül a mindig erőfölényes helyzetből tárgyaló orosz fél a szövegbe írt, és a kormányzati aggodalom tárgya a partnerek közötti erőviszonyok ismertebbé válása.

Hogy előbb-utóbb ki kell teríteni a lapokat, az egyértelműnek tűnik: épp Jávor Benedek kezdeményezett jogi eljárást a szerződés megismerhetővé tétele érdekében, és a bíróság végül jogerősen kimondta, hogy az anyag közérdekből nyilvános. Ez pedig az elemi logika és a jog szerint a szerződés módosításaira is érvényes – jelen pillanatban az tekinthető a szerződés szövegének, amit a felek Moszkvában módosítottak. A kormányzati időhúzás a fenti logika alapján többé-kevésbé érthető, az viszont nem, miért nem vesz tudomást – mondjuk a valósággal szembenéző, és a Roszatommal a teljesíthetetlen szerződést felmondó Finnországhoz hasonlóan – a magyar kormány a paksi projektnek az ukrajnai háború nyomán megváltozott realitásairól. Ahogy ugyanis Jávor az eset kapcsán Facebook-bejegyzésében összefoglalta: „A paksi bővítési projekt az eredeti feltételek mellett mára lényegében megvalósíthatatlanná vált. Oroszország ukrajnai háborújának kirobbanása óta, az egyre szigorodó európai szankciók közepette a bővítéssel kapcsolatos alapvető feladatokat sem lehet elvégezni. A magyar fél nem tud fizetni a projekthez hitelt nyújtó Vnyesekonombanknak a hitelek törlesztése fejében, mert a bank uniós szankció alatt áll. Nem lehet Magyarországra beutaztatni tízezernyi orosz szakembert az építkezéshez, mert az utazási korlátozások és biztonsági megfontolások ezt nem teszik lehetővé. Nem lehet az erőmű létesítéshez szükséges anyagok, alkatrészek, felszerelések jelentős részét eljuttatni Magyarországra – a reaktortartályt például vasúton, a háborúban álló Ukrajnán keresztül kéne szállítani.” A módosított szerződésszöveg aligha ad választ ezekre a súlyos dilemmákra, így vélhetően azoknak adna újabb érvet a kezébe, akik szerint az orosz részvételű bővítéstől ideje végleg elköszönni.