Az Európai Parlament (EP) csütörtök délelőtt nagy többséggel – 442 igen, 144 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett – elfogadta a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról szóló újabb állásfoglalását.
Az EP öt meghatározó frakciója által jegyzett határozat megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Az EP ezért felszólítja a kormányok képviselőiből álló Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni. Ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására, és válaszlépéseket helyez kilátásba.
Magyarország a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.
A parlamenti szöveg hosszan foglalkozik az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel, bírálva az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt és megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait. A dokumentum leszögezi: minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e.
Az állásfoglalás elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A tagállamoknak nincs kedvük vitát nyitni arról, hogy az Orbán-kormány alkalmas-e ellátni az EU soros elnöki tisztétAggódik az Európai Parlament, nem kér a soros magyar EU-elnökségbőlAz EP középjobb, baloldali és liberális frakciói által benyújtott határozat szerint Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések. A képviselők megjegyzik például, hogy az Országgyűlés megfelelő parlamenti ellenőrzés és nyilvános konzultáció nélkül fogadta el az Unió által kikövetelt igazságügyi reformcsomagot, amely nem rendelkezik a politikai kinevezések felülvizsgálatáról az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjein. Felszólítják az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.
Az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását.
A parlamenti állásfoglalás nem kötelező erejű jogi aktus, a többi intézménynek nem kell végrehajtania a benne foglalt követeléseket, így az EU Tanácsnak sem kell figyelembe vennie az EP álláspontját.
Kovács Zoltán szerint az Európai Parlament azért nem kér a soros magyar EU-elnökségből, mert nem tetszik neki, hogy Magyarország békepártiVarga Judit dühös, amiért az Európai Parlament elvenné az Orbán-kormánytól az unió soros elnökségét