Aggódik az Európai Parlament, nem kér a soros magyar EU-elnökségből

Alkalmatlan az Orbán-kormány az EU Tanácsának soros elnöki tisztségére – erről fogadhat el állásfoglalást az Európai Parlament.

Az Európai Parlament (EP) június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Az ötpárti határozati javaslat lapunkhoz eljutott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.

Az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni. Ez az első eset, hogy az uniós képviselő-testület felveti az Orbán-kormány alkalmatlanságát az EU27-ek döntéshozó szervének irányítására, és válaszlépéseket helyez kilátásba.

Magyarország a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.

A még nem végleges parlamenti szöveg hosszan foglalkozik az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel. Bírálja az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait. A tervezet leszögezi: minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e.

Az állásfoglalás-tervezet elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.

Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói által előkészített és szavazásra váró határozati javaslat szerint Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések. A szerzők megjegyzik például, hogy az Országgyűlés megfelelő parlamenti ellenőrzés és nyilvános konzultáció nélkül fogadta el az Unió által kikövetelt igazságügyi reformcsomagot, amely nem rendelkezik a politikai kinevezések felülvizsgálatáról az igazságszolgáltatás legmagasabb szintjein.

Az állásfoglalás-tervezet felszólítja az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.

A dokumentum megjegyzi, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását.