Bár a következményei még nem látszana tisztán, fenyegetésnek már sikeres a gyógyszergyártókra kiszabott adóemelés.
Az Orbán-kormány a saját költségvetési tervezetét is megelőzte egy olyan szerdán kihirdetett rendelettel, amely megváltoztatta a gyógyszercégekre kivetett extra adóztatás szabályait.
E szerint a támogatott, 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek után 20 százalék, az ennél drágábbak után az eddig 28 százalék helyett 40 százalék extraadót kell a gyártóknak és forgalmazóknak befizetni július elsejétől.
A lépés következményeiről egyelőre nem beszélnek a nemzetközi gyártók, vélhetően a cégközpontok döntésére várnak, hogy az érintett készítményeket ilyen feltételekkel is tovább forgalmazzák-e a magyar piacon vagy inkább kivonják őket. Ha az utóbbi történik az több ponton is érzékenyen érintheti a betegek ellátását.
Ha nem vonul ki cég, de olyan készítménye van, amelynek gyártása bármi okból akadozik, azaz előfordulnak időleges ellátási zavarok, akkor az ilyen termékekből elsősorban oda szállítanak, ahol a magyarországinál kedvezőbbek a forgalmazási feltételek. A modern gyógyszerek közül már most előfordulnak időszakos hiányok például az egyes inzulinokból, véralvadásgátló szerekből, daganatos betegnek adható tápszerekből. De az extraadó miatt ez lista jelentősen bővülhet és listára kerülhetnek például olyan életmentő készítmények is, mint a súlyos allergiás rohamra használatos néhány tízezer forintos adrenalin autoinjektor. Ha pedig egy gyógyszeripari világcég meghozza a döntést, hogy kivonul a magyar piacról, az gyakorlatilag visszavonhatatlan szokott lenni. Például az inzulinnal élő betegeket nem is lehet könnyen más gyógyszerre átállatni, de plusz mennyiséget sem lehet egyik pillanatról a másikra beszerezni.
Ám nemcsak a legmodernebb készítmények tűnhetnek el a gyógyszertárakból, hanem a generikus (utángyártott) orvosságok, melyek között már vannak biológiai gyógyszerek is, például a sok ízületi gyulladás, s különböző vérképzőrendszeri megbetegedések terápiái.
Az extraprofitadó veszélyezteti az ellátás biztonságát, új megállapodást sürgetnek a gyógyszergyártókÖsszességében körülbelül 500 darab 10 000 forint feletti támogatott generikus gyógyszer van a magyarországi patikákban, a gyógyszerkassza mintegy 20 százalékát költi el az egészségbiztosító erre a gyógyszerkörre.
A lapunknak nyilatkozó gyógyszerpiaci elemző szerint a most bevezetett 40 százalékos extra adóval ez a szegmens kerül a legnagyobb veszélybe, ugyanis ebben a körben számos hatóanyagból már csak generikus létezik, amit ha nem éri meg majd forgalmazni, akkor az a hatóanyag nem lesz elérhető. A szakember hozzátette azt is, hogy az innovatív készítményekből származó profit sem biztos, hogy elbírja ezt a 40 százalékos elvonást, de a utángyártottak árában biztosan nincs benne, hiszen az utóbbiaknál az elmúlt évtizedben meglehetős volt az árverseny és gyakorlatilag csak a legolcsóbb maradhatott a piacon. (Februárban több lap is beszámolt arról, hogy Európa-szerte hiánycikké váltak például egyes antibiotikumok, mert a generikus gyógyszerek beszerzési árait az államok olyan alacsonyan határozzák meg, hogy nem érte meg legyártani a termékeket, vagy új gyártósorokba pénzt fektetni. Emellett az orosz-ukrán háború miatt megdráguló energiapiaci és egyéb például csomagolási költségeik emelkedését sem tudták a készítmények áraiban érvényesíteni.)
A jövő évi költségvetési tervezet egyéb megismerhető számai sem ígérnek sok jót az egészségügynek. Az összes ráfordítás körülbelül nominálisan 10 százalékkal nő, miközben erősen húsz százalék feletti inflációval élünk.
Ezen belül az úgynevezett szakellátás (ide tartozik például a járó-, és fekvőbetegekre, speciális finanszírozású ellátásokra) költhető keret még nominálisan is csökken 25 milliárd forinttal. Az ideinél kisebb összeget magyarázhatja, hogy például az intézmények fenntartási költségei, valamint az ápolási ágyak is kikerülnek a gyógyítási költségekből. Pontos adatok, elemzések híján viszont egyáltalán nem biztos, hogy a fönnmaradó rendszer működtetésére elegendő a feladatra tervezett összeg. Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azt mondta: számára a kassza nominális csökkentése egyértelműen azt jelenti, hogy a kormány az ellátások további szűkítésére készül. Hiszen a kasszából már eleve hiányzik a kórházi adósságok összege, ami évente átlagosan 60 milliárd forint.
Már a patikákban is spórolnak a magyar betegek