Nyilvánosságra hozta éves jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és bár a fejlemény nagy meglepetést egyre kevésbé okoz, de ismét hazánkban tárták fel a legtöbb problémát, ráadásul úgy, hogy nem csak az uniós tagállamokat vizsgálták, hanem minden olyan országot, amelyben uniós forrásokat is felhasználnak, Afganisztántól Bangladesen át Ugandáig - derül ki az EUrológus cikkéből.
A jelentés szerint tavaly 15 vizsgálatot indítottak csalásgyanús ügyekben Magyarországon, s ebből 10 esetben végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Mindkét szám a legmagasabb adatnak bizonyult, bár arról nem szerepeltettek részleteket az összesítésben, hogy pontosan milyen ügyekről van szó, mennyi az összértékük és mennyit kellett emiatt visszafizetni az EU költségvetésébe.
Más statisztikákban is az élen végzett Magyarország, például abban, amely az OLAF által észlelt szabálytalanságokat érinti az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban.
18 szabálytalanságot tártak fel, ez az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
Emellett azonban a saját források rovására történt pénzügyi szabálytalanságok terén is Magyarország végzett az első helyen, ezek többségében a vám- és adóbevételekkel kapcsolatosak. A 2018 és 2022 között feltárt tíz eset az összes bevétel 18 százalékát teszi ki. Ráadásul a magyar adat e tekintetben egyenesen kiugró:
a lista második helyére került Görögország esetében ugyanez a szám 13,6 százalék.
