A kormány kedden benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adócsomagot, amelyekben újabb adóemelésekre derült fény. Az elmúlt napokban a kormány már bejelentette, hogy egyes lakossági megtakarítások kamatjövedelemére 13 százalékos szociális hozzájárulási adót vet ki, emeli a gyógyszergyártók, a kiskereskedelmi cégek befizetéseit. Ez utóbbiak azért okoznak gondot, mert ezen adóemelések növelik az inflációt. Hasonlóan direkt árfelhajtó hatással járhat az üzemanyagok jövedéki adótartalmának emelése, amely a most benyújtott adócsomag egyik legfajsúlyosabb tétele.
Megadóztatják a megtakarításokat, lakossági pénzekből fizetnék a magyar államadósságotNincs pénz, nem költenek a magyarok: bezuhant a háztartások fogyasztásaA parlament előtt fekvő javaslat szerint,
mind a benzin, mind a gázolaj jövedéki adója januártól literenként 32,5 forinttal emelkedik. Miután erre még áfát is kell fizetni, az áremelkedés elérheti a 40 forintot literenként,
ami – a jelenlegi üzemanyagárakat tekintve – 5-7 százalékos emelést is jelenthet. Mivel az adóemelések januárban lépnek életbe, könnyen előfordulhat, hogy 2023 decemberében egyszámjegyűre csökkenő infláció 2024 elején átmenetileg újra emelkedni fog,
így az akár visszatér a 10 százalék feletti tartományba.
A kormány azzal magyarázza az üzemanyagok jövedéki adójának emelését, hogy Magyarország már évek óta nem teljesíti az Európai Bizottság által előírt adóminimumot, és a kormány a jövőben már nem akar a kötelezettségszegési eljárást kockáztatni. Bizonyára az is közrejátszott a döntésben, hogy a jövő évi költségvetés meglehetősen ingatag lábakon áll,
így a hiány csökkentéshez minden egyes forintra szüksége lenne az államnak.
Változnak a chipsadó szabályai is:
januártól népegészségügyi termékadót kell fizetni a magas cukortartalmú, de alacsony rosttarlómű gabonapelyhek, magas cukortartamú magvak, kandírozott gyümölcsök után, de kivetik az adót a pattogatott kukoricákra, a zöldségchipsekre is.
A chipsadó emelését a kormány minden esetben népegészségügyi okokkal indokolja, ám nem mellesleg ezekből befolyó adó még csökkenő forgalom mellett is plusz bevételhez juttatja a költségvetést.
Az adócsomag jelentős része törvényi szintre emelné az eddig rendeleti kormányzással adóügyben meghozott döntéseket. Ez történik a légitársaságok extraprofitadójával, amit az elmúlt hónapokban zöld adóvá alakított át kormány, úgy, hogy a nagyobb környezeti terhelésű – értsd korszerűtlenebb – gépekkel repülő társaságok magasabb adót fizetnek.
Adó van, extraprofit sehol, több magyarországi kiskereskedelemi lánc veszteséges lett Drasztikusan emeli az Orbán-kormány a gyógyszeradót, egyes készítmények akár el is tűnhetnek a patikák polcairólHasonló változások jönnek a személyi jövedelemadókban is: a kormány eddigi rendeleti úton szabályozta a 30 év alatti anyák adómentességét – azt már a törvénytervezetben is rögzítik, de a szabályok tartalmában nincs változás. Ugyancsak most jelenik meg az szja törvényben a munkába járás emelt összegű támogatása, és a SZÉP-kártyák alszámlainak összevonásával kapcsolatos szabály is.
Átalakulnak a gépjármű-adó fizetés szabályai is: az eddigi rendszerben az éves adót (súlyadót) két részletben, március és szeptember közepéig kellett megfizetni. A jövő évtől ez megváltozik,
és a teljes adót április 15-ig kell megfizetni, de ha erre az adózó nem képes, akkor öt egyenlő részletben is teljesítheti azt.
Enyhülnek magánszemélyek esetében a nullás adóigazolásra vonatkozó szabályok: az elmúlt években gondot okozott, hogy akár egy-két ezer forintos tartozás miatt egy-egy adózó nem tudta igénybe venni az állami támogatásokat például otthonteremtéshez. Az új szabály szerint az a magánszemély, akinek a köztartozása nem éri el a 30 ezer forintot, illetve a nettó adótartozása – a különböző adószámlák közötti átvezetés után - nem haladja meg az 5000 forintot, az köztartozásmentes adózónak minősül a jövőben.
A magyarok fizetik a kiigazítástHiányzik a globális minimumadó
Az adócsomagban egyelőre nem szerepel a társasági adó kulcsának emelése: januártól gyakorlatilag az egész világon életbe lép a globális társasági minimumadó. Eszerint az évi 750 millió euró (270 milliárd forint) feletti árbevételű cégek esetében a társasági adót az egész világon 15 százalékra vagy afölé kell emelni. Idehaza jelenleg a társasági adó mértéke kilenc százalék, vagyis ez több tucat cég esetében adóemelést jelentene. Magyar kormány hosszú vonakodás után csatlakozott az egyezményhez, vagyis kivetné az emelt adót. Ha mégsem szedné be a minimumadót, akkor azt a magyar cégek esetében más országok adóhatóságai is megtehetik az egyezmény szerint.
Túlzott lehet az emelés mértéke
A jelenlegi forintárfolyam a literenként nettó 32 forint 55 fillér - bruttó 41 forint 34 fillér - helyett csak nettó 12 forintos üzemanyag-jövedékiadó-emelést indokolna – vélekedett lapunknak Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető.
A hazai üzemanyagok jövedéki adójának szintje, elsősorban a forint gyengülése miatt, négy éve kétségkívül elmarad a Brüsszel által euróban meghatározott alsó szinttől – erősítették meg lapunknak más szakértők is. Ez idő alatt a hazai üzemanyagok jövedékiadó-szintje Unió-szerte a legalacsonyabbnak számított. A jelek szerint a kormány a mostani jövedékiadó-emelés mértékének meghatározásakor azt a valóban létező uniós szabályt vette alapul, hogy ha az adott államban nem euróval fizetnek, akkor a még megengedett adószintet nemzeti fizetőeszközben a megelőző év október eleji euróárfolyama alapján kell meghatározni. A kormány ugyanakkor a jelek szerint a jövő év elejétől érvényes, új jövedékiadó-szintek meghatározásával nem várja meg az októbert. Ehelyett a tavaly októberi, rekordközeli, 424 forint 86 filléres árfolyamot vették alapul.
A jelenlegi, 370 forint körüli euróárfolyammal ugyanakkor ez az adóemelési szükséglet csak nettó 12 forint, ami legalábbis felveti a túlzott adóemelés lehetőségét. Ha Orbán és Matolcsy együtt nem tette volna tönkre a forintot, most erre az emelésre sem lenne szükség – fogalmazott a számítás kapcsán lapunknak a szocialista politikus. Az azonban egészen elképesztő, hogy az elvártnál nagyobb mértékű emelést javasolnak – tette hozzá. Ez egyszerű nyerészkedés, ami növeli az árakat. Ezt az MSZP képviselői biztosan nem támogatják – szögezte le Tóth Bertalan. Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak hasonló okokra hivatkozva úgy vélte, a most viszonylag erős forint miatt nem biztos, hogy szükséges az adóemelés. A Világgazdaság ugyanakkor azt idézte a főtitkártól, hogy a jövedékiadó-változtatás „sokkoló, de elkerülhetetlen”.
Más szakértők ugyanakkor arra hívták fel figyelmünket, hogy e lépéssel sem kerül Magyarország az üzemanyagokra terhelt jövedéki adó uniós élbolyába. A döntés tanulsága csupán az, hogy az Orbán-kabinet annak ellenére sem törekszik a lehető legalacsonyabb adóemelésre, hogy Varga Mihály a két héttel ezelőtti kormányinfón még úgy fogalmazott, „ez az adócsökkentések kormánya, tehát csak csökkentés várható”. Úgyszintén nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy ha a nyersolajárátlag egy negyedéven át 50 dollár alá kerülne, úgy – egy 2016-os szabály alapján – a benzin jövedéki adója nettó 5, a gázolajé pedig nettó tíz forinttal még tovább emelkedik. Ebben az esetben a benzin bruttó jövedéki adótartalma átlépi a literenkénti 200 forintot is. - MARNITZ ISTVÁN
