Csak az utóbbi egy hónapban három sportvezető nevét is kellemetlen szövegkörnyezetben lehetett olvasni, Gömöri Zsolt másodfokon felfüggesztett szabadságvesztést kapott, Vári Attiláról kiderült, félmilliárdos hiánnyal távozott a pólósok elnöki székéből, legújabban pedig a fideszes nagyágyú, Deutsch Tamás öccse, Péter ellen indult rendőrségi nyomozás. Kívülről úgy tetszik, működik az ellenőrzés és a hatalom mindent elkövet a szabálytalanságok felderítése érdekében, de ha ezt hinnénk, az önbecsapás lenne. Egyetlen politikához kötődő sportvezetőnek sem kellett eddig börtönbe vonulnia, holott az okozott kár már százmilliókban, tízmilliárdokban mérhető.
A bajnok a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűcs Lajos, aki a teniszezők élén hagyta maga mögött a magyar sport valaha volt legnagyobb hiányát:
összességében 13-15 milliárdnál jár már a történet, de az ügyészségi vizsgálat még tart.
Szűcs pedig ezalatt a parlamentben békésen szelfizik a miniszterelnökkel. Gömöri Zsolt, a paralimpiai elnök ügye másodfokon jogerős, az eljárás 2016-ban, hét évvel ezelőtt indult ellene sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával. Ebből mára csak a hűtlen kezelés állt meg, másodfokon egy év börtönbüntetést kapott két évre felfüggesztve, valamint 1 és negyedmillió forintot kell visszafizetnie. A mozgássérült sportolókat összességében 18 millió forintos kár érte, ezt nem ők kapták, hanem az akkori elnök számlázta ki az ítélet szerint szabálytalanul a baráti cégeknek ilyen-olyan jogcímeken.
Vári Attila kétszeres olimpiai bajnokként megkerülhetetlen szereplője a vízilabdás közéletnek, a fideszes politikus elnöki periódusa azonban méltatlanul zárult. Máig nem indokolt, menekülésszerű távozása után az új elnök, az ugyancsak kétszeres olimpiai bajnok csapattárs, Madaras Norbert közleményben tudatta:
csaknem félmilliárd forint hiányzik a szövetség kasszájából, amire a független, külső szakértők átvilágítása után derült fény.
Egyelőre „csak” hiányról beszélt az elnök, de az talán sokat elárul, hogy azt mondta: „A számviteli nyilvántartások hiányosságai nehezítették a vizsgálatot, illetve néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről is” – fogalmazott árnyaltan, de azért érthetően Madaras. Kevésbé szofisztikáltan ez azt jelenti, hogy 487 milliót papíron talán szabályosan lapátoltak ki a Margitszigeti aranyásók, de a kifizetések mögött álló teljesítésekre valójában kevés szüksége volt a szövetségnek.
A Fidesz fősodrába tartozó Deutsch Tamás testvére, Deutsch Péter az atlétikai vb-t szervező cég vezetőjeként az utolsó munkanapján kötött egy 260 milliós szerződést, amely a versenybírók képzését segítette elő, csakhogy erre a jelentkezés másfél évvel korábban lezárult – írta a Telex. Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki ezt feljelentésként értékelte, ezért a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Nyomoz a rendőrség Deutsch Tamás öccsének ügyébenA paralimpiai elnök peréből kiindulva Deutsch Péter negyedmilliárdos ügyét még 2030-ban is tárgyalni fogja a bíróság, vetettük fel dr. Borbély Zoltánnak. Az ügyvéd és sportjogász elmondta, még az sem biztos, hogy eljut ebbe a szakaszba az ügy:
„Ahhoz az kell, hogy előbb egyáltalán legyen belőle gyanúsítás majd vád, mert az ilyen ügyeknek a nagy része nem zárul gyanúsítással”
– mondta a szakember, aki megerősítette: felfogása szerint is nagyon hosszú idő, ha egy per hét év alatt sem ér véget.
Ugyanakkor a korábbi paralimpiai elnök felfüggesztett börtönbüntetése szerinte igenis súlyos büntetés: „Ez azt jelenti, hogy ugyan nem ül börtönben, de már nem lesz tiszta erkölcsi bizonyítványa, így bizonyos munkakörökből eleve kizárta magát” – mondta. Ugyanakkor leszögezte, nagyon fontos elhatárolni, hogy a tartozás és a bűncselekmény az nem ugyanaz a kategória. Lehet valaki rossz gazdálkodó, de attól még nem bűnöző. Viszont ha valaki az egyesület vagy a szövetség pénzével bármilyen jogtalan tranzakciót végez, akkor az sikkasztás vagy hűtlen kezelés is lehet. Mégpedig azért, mert idegen vagyon fölött rendelkezett, hiszen a szövetség vagyona az elnök szempontjából idegen vagyon. Ugyanúgy kell rá vigyáznia, mintha közvagyon lenne.
Borbély Zoltán elmondta, még a felelőtlen gazdálkodás sem biztos, hogy bűncselekmény. Ebből akkor lesz bűncselekmény, sikkasztás vagy hűtlen kezelés, ha a vagyonkezelési kötelezettséget szándékosan szegi meg valaki. „Általában az ilyen ügyek két, három év alatt befejeződnek” – vélte.
A másik fontos kérdés – csak a napokban nyilvánosságra került két példánál maradva –, hogy egy negyed- vagy félmilliárdos ügyet rá lehet-e terhelni valaha a korábbi sportvezetőre?
„Nyilván nem, ezt valószínűleg majd a költségvetésből kell konszolidálni, ahogy például a boksz szövetségnél vagy a teniszezőknél történt”
– fogalmazott Borbély Zoltán, aki leszögezte: nagyon nem mindegy, hogy ezek a pénzek bűncselekmény miatt hiányoznak a kasszából, vagy esetleg amatőr gazdálkodás okán, esetleg más körülmények, mondjuk gazdasági nehézségek miatt. „Az, hogy valaki egyszerre legyen alkalmas és tisztességes, szerintem minimális követelmény egy sportági elnöki poszton. Sok esetben látni, hogy valaki nagyon tisztességes, nagyon jó sportoló volt, de nem alkalmas elnöknek. Van olyan is, aki soha nem volt sportoló, mégis átlátja a folyamatokat, és végtelenül tisztességesen vezeti sportágát. És van olyan is, aki egyik követelménynek nem felel meg.”
